Evangélikus gimnázium, Budapest, 1879
13 tok velünk a rejtett írás jeleit, most egy oly tünemény-csoportra hívom fel a szives olvasónak figyelmét, a mely az olvasáshoz szükséges kulcsot adja kezünkbe. III. Vizsgáljuk meg más világító testek izzó, szilárd és folyós, valamint gázalaku testek spektrumát, rendkívül érdekes és egymástól nagyon különböző tüneményeket fogunk látni. A fehér izzásig hevített szilárd és folyós testek előttünk már ismeretes spektrumot adnak, megvan benne mind a hét szín, de bármily hatalmas eszközt használjunk, sehol egyetlen egy sötét vonal sem szakítja meg a szivárvány színeiben ragyogó fényes szalagot. Ezt a spektrumot ez okból ,,folytonos“ spektrumnak mondhatjuk. Folytonos színképet ad a gyertyának vagy a világító gáznak a lángja is, mert ezek világító képességüket a lángban izzó szilárd szénrészecskéknek köszönik. Most gyújtsunk meg egy alkohol lámpát, melynek kanóczára egy kis konyhasót szórtunk és irányozzuk a spektroskopot a kisértetes fényű lángra : a szép spektrum eltűnt, csak két keskeny sárga vonalat látunk szorosan egymás mellett. Más anyagokat elpárologtatva valamely erős, de nem világító lángban mindig csak egyes, kisebb-nagyobb számú és különböző szinü ragyogó vonalakat fogunk felfedezni. Nevezzük ezen fajta színképet vonalos- spektrumnak. Ezen spektrumot nem az alkohol színtelen s nem világító lángja képezi, hanem az abban elpárolgó fém; így a két sárga vonala konyhasóban foglalt és a nagy meleg következtében elpárologtatott Natriumfém izzó gőzének a színképe. Számos kísérletből kiderült, hogy az izzó fémgőzök és az úgynevezett gázok legnagyobb része is mind vonalos spektrummal bir, ha sikerül azokat izzóvá tenni. Némely fémek aránylag csekély hőmérséklet mellett párolognak el, ilyenek a natrium, kalium, lithium, thallium stb. s így színképüket nyerhetjük, ha az említett anyagokból kis darabkát egy platinasodronyra erősítve, azt vagy a borszeszlámpa vagy pedig a Bunsen-féle lámpa lángjába tartjuk. De hogy nyerjük a nehéz fémeknek, az arany, ezüst, vas, réz stb. spektrumait ? Yan egy hőforrásunk, melylyel a legnagyobb meleget bírjuk előállítani, az a villamosság; segítségével kétféle módon érünk ez élt. A kérdéses fémből készült két kis pálezikát állítsunk kis távolságban szemközt egymással és igtassuk azokat egy erős indukált villamáramba. A mint az áram megindult, a két páleza — az elektródok — közt fényes szikrák pattannak át, a szikrák a villamáram által elpárologtatott izzó fémgőz. A szikra elé állítva a spektroskopot, megláthatjuk a fém színképét. A fémek spektruma előállítható még a villamos lámpa segítségével is,
