Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1875
9 All. fragm. azt beszéli, hogy Hyllos és társai, kiknek a Sparta elleni hadjárat nem sikerült, azt kér- dék az istentől, hogy a hellének közül kit vegyenek maguk mellé szövetségesüknek, ha majd újra megkísértik a visszatérést. Az isten e kéidésre azt válaszolá, hogy azokat válasszák szövetségeseiknek, kikkel Herakles jót tett és pedig legelőször az Aigeidákat. A Herakleidák azon tanácsot is igen bölcsnek tárták, a melyet az isten ezenfelül is juttatott nekik, hogy t. i. először Athénbe menjenek, mert tudták, hogy ott Herakles Theseussal igen sok jót tett; azt gondolták továbbá, hogy egészen e jóslat értelmében cselekednek, ha Theseus utódjait szólítják fel arra, hogy vegyenek részt a hadjáratban. Továbbá azt beszéli Ephoros (13 fr.) hogy Aristodemos, midőn Boiotián keresztülvonult, ueliány the- baei emberre akadt, ki áldozott; az áldozok hírnöke (xi/ov'S,) pedig az Aigeidákra kérte az istenek áldását. Akkor jutott eszébe a jóslat és belátta, hogy a thebaei Aigeidákat kell segítségül hívnia, miután az áthénei Ai- geidák segítsége nem használt semmit sem. Mivel e háborúban csakugyan szerencsésen harczoltak, azért még inkább hitték a Herakleidák, hogy a jóslat csakugyan a thebaei Aigeidákra vonatkozott. Naupaktos nevét Ephoros onnan származtatja, hogy a lokrisiak e helyet hajóépitőlielynek használták. A következő (15.) töredék Oxylos esetét beszéli el és pedig Apollodorostól eltérőleg. Aitolos t. i. Ai- toliába űzetett Eleiából, Salmoneus, az epeiek és pisaiak királya által. Aitoliát azután a maga nevéről nevezte el és városokat alapított e tartományban. Egyik utódja Oxylos, Temenos és általában a Herakleidákuak barátja lévén, vezette őket, midőn a Peloponnesosba visszatértek, az ellenség földjét felosztotta köztük és annak elfoglalására jó tanácsosai szolgált nekik. A Herakleidák meg akarván ezeket neki hálálni, Yisszamenetelt Elisbe engedtek neki, mely tartomány úgyis ősi birtoka volt. O tehát sereget gyűjtött Aitoliában és az epeiek ellen indult, kik ekkor Elist bírták. Miután mind a két sereg egyenlő erővel rendelkezett, azért ősi görög szokás szerint párviadal által döntötték el az ügyet; az epeiusi Degmenos az aitoliai Pyraichmes által öletett meg és ekkép az aitoliak foglalák el Elist. Oxylos ezek után az olympiai játékok feletti felügyeletet is nyerte, azon biztosítékkal együtt, hogy az, a ki Elist ellenségesen megtámadja, és a ki a megtámadott várost nem védelmezi, egyformán átokkal sujtatik. A 17-ik és 20-ik töredék végre azt említi, hogy miképen osztatott fel a Herakleidák által elfoglalt La- konika és Messeue. A Herakleidákról szóló e hagyomány nincsen összeköttetésben a görögök azon mondakörével, mely cyklikusuak neveztetik. A cyklikus költők költészete pedig a görög népnek számos ősi mondáját foglalja magában, a mennyiben e mondák bizonyos rendszerbe hozattak. E mondakör azonban nem foglalja magában minden mythosát a görög népnek, legalább nem bőven kidolgozva, mint p. o. az Argonautákat vagy a Theseus- mythost. E körülményből ugyan seuki sem következteti azt, hogy a mi nincsen meg a cyklikus költőknél, az csak sokkal későbben keletkezett; e mytliosok tartalma eléggé mutatja, hogy olyan korban keletkeztek, mely még Homér korát is jóval megelőzi. Ezen ősi vonások azonban, melyek a régi kornak félreismerketlen bizonyítékai, tökéletesen hiányoznak a Herakleidákról szóló hagyományban; hogy csakugyan hiányoznak, azt e helyen nem akarjuk bővebben bizonyítgatni, lesz arra későbben jobb alkalom, és itt csak annyit akarunk mondani, hogy e hagyomány Homer után való eredetét bizonyosnak tartjuk. A Herakleidák visszatérésére vonatkozó legrégibb idézet Tyrtaiosnál található, a ki, mint tudva van, a második messeniai háború idejében élt és működött. Nem akarjuk e helyen a messeniai háborúk bizonytalan korát és még bizonytalanabb eseményét kritikai megbirálásuak tárgyává tenni, — tudva lévő dolog, hogy épen csak Tyrtaios töredékei biztos okmányai e két háborúnak; — megnyugodunk a traditióban, mely e költő korát a Kr. előtti hetedik századba, a második messeniai háborút pedig 685—668-ra teszi. A mit tárgyunkra vonatkozólag Tyrtaiosnál olvasunk, az a következő: Avrog yá{> Koovíwv, xctXhOTeaávov nődig *'/lorjg, Zevg ‘Ifoaxfc.íöccig vi/vSe ötöutxt nóXiv. oloiv uucc nnohnovreg ijvtuófvra ei'Qiiav llíXo.nog vijfíov á(jixóuffla *). ') Bergk Antlio]. lyr. p. 2. fr. 2. A I'F.STl ÁGOST. HITV. KV. f5gVMN. LRTES1TÖJF. 2
