Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1875
8 első sors legyen Argos, a második Lakedaimon, a harmadik Messene, és hogy egy vizes vederbe vetik bele a sorsokat. Temenos és Aristodemos két fia, Prokies és Eurysthenes, köveket dobtak bele, Kresphontes pedig, ki Messenét akarta elnyerni, egy göröngyöt vetett a vederbe. A sorsolásnál először Temenos sorsa ugrott ki, azután Aristodemos fiaié, Kresphontes göröngye pedig benne maradt. Ezalatt az oltárokon, melyeken áldoztak volt; csodálatos jelek mutatkoztak ; azoknak oltárán, kik Argost kapták, egy varangyos béka ült, azokén, kiknek Lakedaimon jutott, egy kigyó (Sqáy.MV) volt, és azokén, kiknek Messene jutott, egy róka. Ezen jelek magyarázatára azt mondták a jósok, hogy azoknak, kiknek a béka jutott, jobb ha otthon maradnak a városukban, mert ezen állatnak nincsen ereje arra, hogy sokat járjon; a kiknek oltárán a kigyó mutatkozott, azok, ha ellenséget támadnak meg, félelmetesek lesznek, a kiknek pedig a róka jutott, azok ravaszok lesznek 1). Apollodoros ezen előadása egyezik nagyobbrészt azzal, a mit e tárgyra vonatkozólag Diodoros a IY-ik könyvben elbeszél; ennélfogva szükségtelen Diodoros előadását egész terjedelmében leírni; elegendő lesz azon pontokat kiemelnünk, melyek Apollodoros geneologiai mythosát kiegészítik vagy attól eltérnek. Diodoros szerint a dórok, midőn a lapithákkal háborúba keveredtek, a Hestiaiotisban laktak, ellenfelei pedig az Olympus körül voltak letelepedve; midőn azok Heraklest hitták segítségül, jutalmul ígérték neki Doris és a királyi hatalom harmadrészét. A háború szerencsés kimenetele után Herakles az őt illető részét átadá Aigi- miosnak, meghagyván neki, hogy azt az ő (Herakles) utódai számára tartsa fenn 2). Későbben, midőn a Herakleidák Eurystheus elől Athénbe menekültek, ez a város Trikorythosba telepítette le őket. A háború, nem úgy mint Apoflodoros beszéli, azonnal kezdetett meg Eurystheus által, hanem megfordítva a Herakleidák határozták el a háborút ellenségük ellen, a melyben Iolaos, Theseus és Hyllos választattak vezérükül. A következő hadjáratban történt párviadalban nem száz, hanem ötven év lett kikötve a peleponnesosiak részéről. 3). Otvenév múlva visszatértek a Herakleidák a Peloponnesosba; elébb azonban Aigimioslioz, Doros fiához mentek és visszakövetelvén atyai örökségüket, a dórok között telepedtek le 4), a dórok pedig maguk a kadmei- onok által lakhelyükből kizavartatván, későbben Dórisba költöztek és Erineos, Kytinion és Boion városába telepedének le s). A Herakleidák visszatérését a Vll-ik könyvben beszélte el Diodoros; ezen könyv azonban elveszett és tartalmára nézve azon töredékekre vagyunk utalva, melyek későbbi íróknál találhatók. A Herakleidák visszatérését illeti azon töredék, mely épen D. neve alatt Eusebiusnál (Chron. lib. I. ed. Schoene p. 221) olvasható : Lakedemoniorum reges ex Diodori voluminibus. »Kos verő, quoniam ita evenit, ut a Trojanorum rebus usque ad prímám olompiadem tempus difficile repperiatur, quum needum fis temporibus neque Athenis, neque alia in űrbe annui principes fieri (stare, esse) solerent, Lakedemoniorum reges pro exemplo usurpabimus. A Trojanorum eversione usque ad prímám olompiadem prout Apolodorus Athénién sis ait, anni octo supra trecentos sunt. Ex illis octoginta (defluxerunt) usque ad Herakleorum excursionem; reliquos verő (annos) Lakedemoniorum reges, Prokies, Eurrystheus, et ab fis prognati occuparunt; quorum singularum familiarum (domuum) nos seorsum numerum exponemus usque ad prímám olompiadem 6).« A harmadik iró, kit elébb említettünk, Eplioros. Ennek művei, mint tudva van, mind elvesztek, kivéve azon töredékeket, melyek még elég nagy számmal itt-ott találhatók. A Herakleidákra történeti munkájának első könyve vonatkozott, a mint annak czíme is, ‘HoaxluSiov xáő-odog, mutatja. Ezen könyv töredékei pedig oly érdekesek, hogy szükségesnek látjuk azokat teljesség okáért is felsorolni, úgy a mint Müllernél (Fragmenta Hist. Graec. I.) találhatók. Ephoros szerint (10 fr.) Aigimios az Oita körül lakó dóroknak volt királya; két fia volt Pamphylos és Dymas, harmadikul pedig Hyllost, Herakles fiát fogadta, mivel Herakles őt a lapithák elleni háborúban megsegítette, és királyi méltóságába visszaállította. 0 Apollód, u. o. — !) Diód. Sic. IV 37, 3. 4. — 3) Diód. IV 57, 4—6. 58, 3. — *) Diód. IV 58, 6. — 6) Diód. IV 67, 1.— e) Figyelmeztetjük a szives olvasót arra, hogy a különös orthographia, mely e latin töredékben előfordul, nem toll- vagy sajtóhibának tulajdonítandó, hanem hogy az eredeti örmény szöveg, melyben Eusebius e müve megmaradt, ezen orthographiát használja.
