Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1861

9 lóan éldegél a bécsi Glacin egyes példányokban. Úgy látszik, mintha hosszabb idő kellene neki, hogy magát acclimatizálja és kis ősi gondatlanság a gazdák részéről, kik nálunk ké­nyelmesen hagyják szaporodni. Legfölebb őszkor vágják le tüzelésre, midőn magját nagy részt már elhullasztotta. Befejezésül összevetjük a Pest megyében eddig megkülönböztetett s leirt fajták számát az alsó-ausztriai flórába bejegyzett fajták számával. Van t. i. Pest Alsó­megyében Ausztriában egyszikű fajta 321 398 kétszikű „ 1181 1402 Összesen 1502 1800 Álsó-Ausztria viránya ennélfogva sokkal gazdagabb a pestmegyeinél. Ha azonban Ausz­tria havasi virányát vesszük számba, akkor a pestmegyei virány szegénysége csak látszólagos. A legnagyobb veszteség a fii félék, cyperaceák, juncaceák, kosborok, tobozfélék, füzek, kosár virágúnk (compositae), scropliiílariák és rózsafélék családjában mutatkozik, tehát oly nemekben, miknek fajtái leginkább a havasok és előhavasokon teremnek. Sajátszerü növényekben Pest megye mindenesetre sokkal gazdagabb mint Ausztria. Érdekes kincseivel Ausztria virányát is nem csekély mértékben gazdagítja, míg a magyar flóra onnan eddig mit sem nyert. Dorner József. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom