Baár-Madas református felső leányiskola és nevelőintézet, Budapest, 1913

A francia nyelv tanításáról

S ez az önálló példaalkotás vezet bennünket vissza ahhoz a nagy kérdéshez, hogy a nyelvtan begyakorlásához szükséges-e csakugyan a théme, vagyis az anyanyelvből az idegen nyelvre fordítás, ami oly sokáig a legfontosabb eszköze volt a nyelvtaní­tásnak s hogy ez kárára vagy hasznára válik-e a tanításunknak? A felelet a kérdésre nagyon sokféle és nagyon ingadozó volt. A vitából leszűrhetjük magunknak a következő eredménye­ket: a théme mindig meg fog maradni, de immáron nem egyedül­álló és egyedülüdvözítő eszköznek, hanem egynek a sok min­denféle gyakorlat közül, mint amilyenek a mondatok végigrago- zása, az igeidőnek változtatása, a mondat alanyául vagy tárgyául szolgáló személy változtatása, a részletesnek összevonása, a rövid­nek kibővítése, stb. Ami az írásbeli feladatokat illeti, ezeknek jelentősége mindig fordított arányban van a beszédgyakorlatok jelentőségével. A beszéd előtérbe jutásával a visszahatás a másik oldalon oly erős volt, hogy pl. a házi írásbelieket egyideig majdnem teljesen kiszorí­totta. Pedig az írni tanulás és írnitudás mindig szükséges eleme marad a nyelvtanításnak s hogy az, aki beszélni tud, írni még nem tud, az nyilvánvaló. Hiszen mindkét tevékenységnél más-más erők jönnek működésbe s más a lélektani folyamat is. De az írásbeli céljainak és módszerének ez a változása szükséges visszahatás volt a hagyományokkal szemben. Szükséges volt bővíteni az írásbeliek régi körét, amelyben inkább csak a nyelvtani anyag begyakorlására és ellenőrzésére jutott szerep. Sokan a modernek közül az első időszakban több-kevesebb időre teljesen kiszorították az írásbelit. Pedig a helyesírás gyakor­lásának megkezdésétől nem kell félnünk még a kezdő fokon sem, csak arra kell nagyon ügyelnünk, hogy a gyakorlás a már elsa­játított nyelvi anyagon történjék. A kezdő fokon az írásbeli célja a már tanultaknak gyakor­lása s nem a tanulás, az elsajátítás teljesebbé tétele. Ily kezdő gyakorlatok- lehetnek szavaknak, apró mondatok­nak tollbamondása vagy emlékezetből írása akár a táblára, rög­töni javítással, akár a füzetbe. Természetesen az írásbeliek köre bővül a tanítás előbbre- haladtával, de a szóbeli előkészítésről, megbeszélésről sohasem szabad elfeledkeznünk. Az írásbeliek között szerepelnek a nyelvtan begyakorlásánál 9 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom