Baár-Madas református felső leányiskola és nevelőintézet, Budapest, 1913
A francia nyelv tanításáról
foghatjuk őket s a nyelvtangyakorlásra is felhasználhatjuk a személyek és idők változtatásával. A képeken kívül a kezdő tanítási fok eszközei lehetnének még térképek, várostérképek, tájképek, fényképek, híres emberek szobrai, pénzgyűjtemények, zászlók, könyvgyűjtemények és phonographok. Ami a nyelvtan tanítását illeti, a régi iskolákban, tudjuk, a legszigorúbb nyelvtanítás, a legkizárólagosabb nyelvtani módsze- rezés volt az uralkodó. A visszahatás ennek merevsége és kizárólagossága ellen a múlt század 70-es évei végén vált érezhetővé s Franciaországban az 1890-es miniszteri rendelet igyekszik a panaszolt bajokat orvosolni. A reformot nagy lelkesedéssel fogadták s mégis már 1895-ben a miniszter kénytelen éppen a legfontosabb reformokról lemondani. A magyarázat nagyon egyszerű: amennyire túlságba vitték azelőtt a nyelvtanozást, olyannyira sutba lökték most azt s a nyelvet teljesen nélküle akarták megtanítani, elfeledve egyrészt, hogy az idegen nyelvek tanulására mennyivel kevesebb idejük és alkalmuk van növendékeinknek, mint az anyanyelv megtanulására s nem gondolva másrészt arra a nagy értelemképző és fegyelmező erőre, amely nyelvtani elvont fogalmak megkülönböztetésében, az emlékezőtehetségnek a nyelvtani logikai műveletekben való állandó gyakorlásában rejlik. A nyelvtan tanulásának tehát nem teljes kiküszöböléséről lehet szó, hanem csakis kellő és szükséges korlátozásáról és új módszeréről. Ami az új módszert illeti, legszebben az az elv hangzik, hogy a tanulók az olvasmányokban előforduló példák alapján maguk alkossák meg a szabályokat s maguk építsék fel a nyelvtan egész épületét. Ennek két módja lehetséges: vagy külön e célra összeállított olvasmányokat veszünk elő s itt kitesszük magunkat könnyen az unalomnak és egyhangúságnak, vagy szabadon rábízzuk magunkat az olvasmányokban esetleg előforduló példához; hogy ez megint mily időrablásra vezethet, arról nem kell külön szólanunk. Középúton kell tehát maradnunk: egynémely szabályra az olvasmányok példáiból vezetjük rá növendékeinket, másokat készen nyújtunk növendékeinknek, hogy így az időből ki ne fogyjunk. Eredményes tanításunk mindenképen csak előre megállapított nyelvtanítási menettel lehet. A legtöbb időt és fáradságot természetesen a főszabályokra kell fordítanunk, amelyeket mintegy központoknak kell tekintenünk, amelyek köré a lényegtelenebb tudnivalók csoportosulnak. Röviden összefoglalva, a nyelvtan külön- ll ll