I. kerületi községi felsőbb leányiskola és leánygimnázium, Budapest, 1918-1919

II. Iskolánk az 1918/1919. és 1919/1920. iskolai évben

5

heti 19 ó. magyar és latin, Kardos Margit dr. r. tanárt heti 18 ó. magyar, német és történelem, Mika Anna id. tanárt heti 18 ó. magyar, német és ókori irodalom ellátására, Boreczky Elemérné dr.-t egész évi betegsége alatt Schultz Irén dr. id. t. Ladó Istvánnét ápr. 26-tól a tanév végéig Szerencsi Erika ó. d. t., Környei Tódort május és június hónapban Zádor Ernő ó. d. és Schultheisz Vincét május hónapban Gottléb Béla p., köz. id. t. helyettesítette. Budapest sz. főv. tanácsa 1920. ápr. 29-én kelt határozatával Pogáts Aurélné felső 1. isk. c. igazgatónőt nyugállományba helyezte. Hálásan emlékezett meg Pogátsné azon érdemeiről, amelyet a főváros közoktatása körül 43 évi buzgó szolgálatával szerzett. Neki a főv. közönsége nevében köszönetét és elismerését fejezte ki. Mindig szeretettel gondolunk vissza a jó kartársnőre, aki mintaszerű, lelkiismeretes tanár, gondos és szeretett nevelő volt.

A tanulók viselete, szorgalma és előmenetele az 1918—19. tanévben a proletárdiktatúra kártékony hatása következtében hanyatlott. Azonban ez sem volt oly méretű, mint máshol. Ennek oka az, hogy tanítványaink vallásos és hazafias érzése, kötelességtudása és fegyelmezettsége ellenállóvá tette őket a vörös métellyel szemben. Maguktól jártak a templomba s fenntartották az egyházi énekkart. Nagyobbrésze passziv ellenállást tanúsított a destruktiv irányzattal szemben. Kerülték a bizalmiakat s tartózkodtak a súlyosabb fegyelemrontástól. Helyzetüket könnyítette a tanári kar legnagyobb része, mely tőle telhetőleg a kommunista pedagógia érvényesülését meggátolta.

A szorgalmi idő rövidsége, a tanításnak folytonos megzavarása és az osztályozás eltörlése a tanítás eredményében súlyosan érezhető volt A tanítás szept. közepén kezdődött, de a spanyoljárvány és a szénszünet miatt normális tanítás tulajdonképen ápr. közepéig nem volt. Május 3-án a hídfő erődítési hadosztály intézetünket az elemi isk. barakk-épületbe lakoltatta. ahol június közepéig váltakozó rendszerrel tanítottunk. Az egész tanévben alig volt 100 munkanapunk. Ez a tanév a tanulókra nézve elveszett. Felelősségének tudatában a tanári kar három tanuló kivételével mindenkinek kiállította a „megfelelt“ bizonyítványt.

Az 1919 -1920. iskolai év nagy feladatot rótt reánk. A felső leányiskola VII. osztályát végzett tanulók pótlólag záróvizsgálatot tettek; jelesen végzett 2, jól 1 és elégséges eredménnyel 2. Azután az összes bizonyítványokat átrevideáltuk és rendesen osztályoztunk. Iskolánkból eltávolítottuk azokat a tanulókat, akik a proletárdiktatúra alatt magukról megfeledkeztek. A rendet és fegyelmet folytonos ellenőrzéssel és vaskövetkezetességgel helyreállítottuk. Évközben csak kisebb fegyelmi esetek fordultak elő. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy hazánk szomorú állapota tanulóink között teljes megértésre talált. Céltudatos neveléssel, az egyesületek helyes működésével oly hazafias és felebaráti szellem uralkodik iskolánkban, melyet minden látogató dicsérettel emelt ki. A tanulók a társadalmi akciókban élénk részt vettek. A menekültek támogatására 702 drb. integritási jelvényt adtak el, amiből a nemes célra 7020 koronát küldtünk be. A „Magyar Jövő“ Ifjúsági Irodalmi Részvénytársaság részvényeiből 1548 K értéküt vásároltak.

A tanulók szorgalma és tanulmányi előmenetele is fokozatosan javult, sőt az utolsó hónapokban már a rendes mederben haladt. Természetesen a normális tanévek eredményét távolról sem értük el, mert 1919 920-ban csupán 110 tanítási napunk volt. A tanítás szept. 23-tól okt. végéig zavartalanul folyt, de már novemberben szénszünetet tartottunk. A karácsonyi szünet a spanyol influenzia járvány miatt február végéig nyúlt ki. A rendszeres tanítás március 1-től július 19-ig tartott. Az évvégi összefoglalásokat jún. 21—24-ig bonyolítottuk le. A tanévet jún. 30-án ünnepélyes Te Deum-mal és záróünnepéllyel fejeztük be.

Az iskola épülete a leánygimnázium céljainak nem felel meg. Tantermünk kevés és nem elég tágasak. Ezért bennük a normális létszámot,(401.) sem helyezhetjük ei. Előadótermek és szertárhelyiségek nincsenek. Északi frontja sötét és a földszinten nedves. Lépcsőfeljáratai keskenyek és sötétek, kapukijárata szűk. A főváros tanácsa már a háború előtt tervbe vette, sőt