Budapesti Tanítóképző Intézet, 1943
Magyar öntudat növendékeink életében. Hivatásos tanítók nevelése érdekében az egész iskolai évne kitűzünk egy egyetemes vezérgondolatot. Ennek az évnek az egyetemes vezérgondolata így Szól: Négyzetreemelt többlet-munkával magyar öntudatra nevelés Zrínyi szellemében. Természetesnek tartom, hogy a magyar öntudat kérdése nevelői munkánk minden részletét kell, hogy áthassa. Ez általános követelmény. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezzel a kérdéssel — az általános követelmény keretében — sajátosan is kell foglalkoznunk. Ezért az 1942/43. iskolai évben az egyik hét vezérgondolatául a következőket tűztem ki: Menhyibén vagyok öntudatos magyar? Megfelelő megvilágítás kíséretében 3 hét múlva írásbeli beszámolót is kértem minden növendéktől. Ezekből láttam, hogy minden növendék — még a lusta és zilált lelkületű is — öntudatos magyarnak tartotta magát. Többen csak kellő megvilágítás után érezték, hogy. a szép lelkűiét és a szorgalmas munka is lényeges tartozékai annak, hogy öntudatos magyarok lehessünk. Vitéz Fraknóy József tankerületi királyi fői)gazgató felszólította a tanár- testületeket, hogy egyik nevelési értekezleten foglalkozzanak a magyar öntudatra nevelés kérdésével. Ez adta meg az indítékot arra, hogy a multévi kezdeményezés alapján ebben az iskolai évben ezt egyetemes vezérgondolatul tűzzük1 ki. A magyar öntudatra nevelésnek sok útja van. Ezek közül ebben az iskolai évben azt az utat követtük, amelyet Zrínyi Miklóls,' a költő, az író-, a hadvezér, az államférfi jelölt meg. Az évnyitó beszédem második részében (megjelent !a Néptanítók Lapjában) röviden bemutattam ezt a szellemi világot. Az ezévi vezérgondolatok egyrészt Zrínyitől, másrészt Zrínyiről valók. Ezek a következők: 1. (Zrínyi katona volt). Én vagyok a magyar nemzet tanítójelölt katonája. — 2. Zrínyi szerint: »Elsősorban magunkat reformáljuk.« — 3. Zrínyi szerint: »A becsület teszi a katonát jó katonává.« Önbecsülésre törekszem. — 4. Zrínyi szerint a szerencsét kovácsolni kell. — 5. Él-e bennem Zrínyi munkakészsége? Büszke vagyok-e, vagy büszke lehetek-e a szorgalmamra? — 6. Ápo- lom-e a Zrínyi kívánta öszetartást? Mikor buktam mejg a megMöszönés tudományából? — 7. Zrínyi szellemében legyen magyar testvériség! — 8. Zrínyi a magyar és keresztény gondolatot Védte. A tanítónövendék magyar öntudattal önállóan halad Krisztus felé. — 9. Miféle hatással van rám Zrínyi nemzeti hivatása? Azaz mennyiben mondhatom, hogy magyar tanítói hivatás él bennem? — 10. Zrínyi szerint: »A harag megvakítja az embert.« És én? — 11. Zrínyi szerint: »Jobb megváltani az erőtlenséget, hogy sem kárt vallani.« Nyílt, őszinte vagyok-e nevelőim iránt? .— 12. Zrínyi inkább disznót menne őrizni, mintsem engedetlen seregnek legyen parancsnoka. Mit szólok ehhez? — 13. Zrínyi szerint: »A magahitel a kapitány mestersége.« Értek én ehhez a mesterséghez? — 14. Zrínyi szerint: »Amim volt, erre az expedícióra költöttem.« Mit költöttem :én a hazára? — 15. Zrínyi szerint: »A magyart kévánom.« Büszke vagyok-ei a magyarságomra? — Növendékeinktől április 3-ára kértem beszámolót az ezévi lelki fejlődésükről. Most nézzük meg, hogy mennyiben törekedtek az egyetemes vezérgondolat és annak keretében a megbeszélt heti vezérgondolatok szellemében élni. P. J. ezeket írja: »Ez az év igazi önnevelésre és önállóságra nevelő év volt. Mindenki a saját munkájának volt az ellenőrzője. Hosszú ideig (szeptember és október hónap) nem állt a háta mögött senki, önmagának kellett a kormányos szerepét játszania. Azonban az az idő, amelyet az iskolában eltöltöt- tünk, valódi összefogója volt a komoly munkának, az önnevelésre és öntudatos magyarságra való nevelésnek. Egyetemes vezérgondolat err.e az évre: »Magyar öntudatra nevelés Zrínyi szellemében« -f- '»Négyzetreemelt többletmunka!« Úgy érzem, ebben a szellemben dolgoztam ebben az évben. Mint osztályvezér
