Budapesti Tanítóképző Intézet, 1934
jón otthon. Szívesen, örömmel jár a próbákra, mert ez neki új, őt kielégíti s a legnemesebb szórakozást nyújtja. Ilyen légkör megteremtése csak a tanító lelkületén múlik, akinek a próbákon való magatartása már nevelőleg hat. így fontos a türelme, udvariassága, modora, tudjon megértéssel ítélkezni, legyen jó kedélyű, de óvakodjék a pajtáskodástól, s ne éreztesse szellemi fölényét. Mi, ezek szem előtt tartásával foglalkoztunk az ifjúsággal, ami megszilárdította tekintélyünket. A műsoros délutánok és esték programmjába szépen beillesztettük az ismeretterjesztő előadásokat. Ilyen környezetben aztán érdeklődéssel végighallgatták az előadásokat is. Sőt, az előadásokat szívesebben vették, mint magát a kísérő műsort, amit a következő újságcikk bizonyít: „Szabó Jenő tanító szabadelőadása következett: „Legkisebb ellenségeink és védekezés ellenük”. Logikusan felépített, gazdag tartalmú előadás volt, ami az előadó felkészültségét dicséri. Az előadás érdekessége osztatlan lelkes tapsot váltott ki a hallgatóságból és azon óhajukat fejezték ki, hogy még szeretnének hallani hasonló témájú előadást.” (új Fehérvár, 1934. nov. 21-i száma, 2. oldal.) Alább az újság' így nyilatkozik: „A jól sikerült népművelési bemutatkozó után megérdemlik a fiatal tanítók, hogy áldozatos munkájukat szerető figyelemmel és érdeklődéssel kísérjük.” (Új Fehérvár, 1934. nov. 21.) Minthogy az iskolánkívüli népművelés céljában kitűzi a léleknevelést és a gyakorlati életre való nevelést, azért ismeret- terjesztő előadásainkkal és színdarab játszásával mindkettőt igyekeztünk szolgálni. A léleknevelés nálunk olyan formában jelentkezett, hogy a szereplők az előadás utáni estén összegyűltek, amikor közösen megbeszéltük játékuk, szavalatuk, énekük, táncuk jó és még javítani való részét. Maguk állapították meg a hibáikat és a jól sikerült mozgásaikat is; mi a kritikájukhoz gondolatokat adtunk és csak irányítottuk a megbeszélést. Ilyenkor aztán belátták, habár jobb is a játékuk, mint az előbbi, de még mindig sok a korrigálni való. Ezzel az eljárással akartuk elejét venni annak, hogy egyesek sokat képzeljenek maguk felől, de azért felismerjék értékeiket. Az iskolánkívüli népművelésben az önismeret és ezen keresztül az önnevelés kiépítése érdekében ezzel a módszerrel hathatós eszközt véltünk felfedezni, amely tapasztalatunk szerint eredménnyel is járt. A gyakorlati életre való nevelést az előadásaink célozták. Az egészségügyi előadás útmutatást adott az egészséges életmódra. A gazdasági előadó a tudatos és célszerűbb eljárásokat világította meg, aki az egyik gazda birtokán be is mutatta mindezeket. A színdarabokban előforduló köszönés, bemutatkozás, társalgás, viselkedés, megszólítás, a szép beszéd, evőeszközökkel való bánnitudás stb. mind-mind a gyakorlati életre neveltek. A nemzeti dalaink, zenénk, táncunk, viseletűnk, szo- 27 — r
