Budapesti Tanítóképző Intézet, 1932

I.

A) A tanítónövendék örömei.

1. Öröm, hogy lehet tanulni.

Az ifjúságnak tetsző gondolattal szeretném az iskolai évet megnyitni. Amikor azon gondolkodtam, hogy mi lehetne ez a gondolat, akkor eszembejutott, hogy az öröm, a jókedv, a derültség ugyan mindenkinek tetszik, de elsősorban az ifjúság jellemvonása. Nem kell hosszasan bizonyítani, hogy az ifjúság vágyódik örömre, jókedvre, derültségre. Miután az ifjúság nemes örömében, jókedvében, derültségében nagy értéket, értékek felé törekvő erőt látunk, természetszerű, hogy a magunk részéről is törekszünk arra, hogy az ifjúság örvendhessen, jókedvű, derült lehessen.

Analizáljuk most ezt az értéket a forrása szempontjából! Azaz vizsgáljuk, mi kelt örömet, jókedvet, derültséget az ifjúság életében. Ha sikerült a nemes öröm forrását kikutatnunk, akkor már közelebb jutottunk oda, hogy örömet fakasszunk. Nézzük meg, hogy az átlag-diáknak mi okoz örömet? Most, az év elején az, hogy ismét együtt lehetünk jó pajtásainkkal. Derültséget kelt egy- egy érdekes nyári élmény elmondása, örömet kelt egy-egy sikerült tréfa, vagy jó hír. Feltételezem, hogy örömet kelt az intézetnek és egyes termeinek újból való látása. Örömet kelt az udvaron való sportolás, játék, öröm a sportújság olvasása, öröm egyes nóták eldalolása, elkesergése. öröm lesz a zenélés, és bizonyára öröm lesz a gyakorlóiskolás gyermekekkel való találkozás, öröm lesz egyesek részére bizalmi állások elfoglalása, stb.

A jelzett örömök értékük szempontjából 3 kategóriába tartoznak. Vannak nemes örömök, amelyek a testet és a lelket felüdítik. Vannak közömbös és vannak romboló örömök. Ez utóbbiak csak álörömök. Az a derültség, amelyet egy rossz tréfa fakaszt, romboló természetű. Az a nevetés, amelyet csúnya vicc kelt, romboló jellegű. Egy-egy költött nyári élmény elmondása, vagy való eseménynek kérkedve való elmondása, sebeket ejthet. Aki például azzal hősködik, hogy egész nyáron át milyen nagyszerűen fürdőit, csónakázott, napfürdőzött és hódított, sokszor keserűséget kelt an3