Budapesti Tanítóképző Intézet, 1932
fejlődés elősegítésében. Nem elemeket, hanem egységeket, struktúrákat kell kutatnunk. 5. E. R. Jaensch a genetikus struktúrák vizsgálata közben az emberi léleknek alapvető megváltozására bukkant. E változás előtt a gyermekeknél sajátos belső látás észlelhető. E látás képeit Jaensch iskolája eidetikus képeknek nevezi. (Eidos = kép, eszme.) Ezek lényegében középhelyet foglalnak el a szemlélet és a képzet között. Az eidetikus képek felfedezése a kísérleti lélektannak egyik feltűnő eredménye. Ez a jelenség az utóképek köréhez csatlakozik. Ha aránylag erős látási ingert exponálunk, akkor sok embernél az exponálás után pillanatnyi pozitív, majd azután negatív utókép jelentkezik. Gyermekeknél ez a pozitív utókép hosszasan tart, s ez az eidetikus kép. Amíg tehát a felnőtteknél egyrészt a pozitív utókép után negatív utókép jelentkezik, majd azután emlékképekről beszélünk, addig gyermekeknél — a hallucinációtól stb.-től függetlenül — sokszor eidetikus képeket észlelünk. Azonban nem minden észrevételhez kapcsolódik eidetikus kép, amint a felnőttnél sem mindig jelentkezik negatív utókép. Ezek a képek előzetes inger nélkül is léphetnek fel. Képzeleti tartalommal is jelentkezhetnek. A természeti népeknél ez általában az egész életen át megmarad. A kul- túrnépeknél csak egyesek őrzik meg ezt a sajátos belső látást. Ezek nem mentek át teljesen a lelki átváltozáson. Így vannak arcképfestők, akik csak egy alkalommal szemlélhették modelljüket, később csak néznek a szék felé, ott látják a modellt ülni és erről az eidetikus képről lefestik a vonásokat. Jaensch szerint a gyermek eidetikus korszaka a 10—12 éves korban fejeződik be. Messer talált olyan eseteket, amelyekben ez a korszak az j—6 éves korban befejeződik. A teljes eidetikus képek idején nincsenek elvont képzetek. Ilyen eidetikus képek vannak a hallás és más érzékszervek területén is. Az alsóbbrendű érzékek területén (szaglás, ízlés, fájdalomérzet) a felnőttek is olyan eidetikusak, mint a gyermekek az összes érzékek területén. Ugyanis igazi szaglás, ízlés és fájdalomképzetek nincsenek, hanem csak pótképzetek vannak. Ha visszaemlékezünk arra, hogy a betegségünk milyen fájdalmas volt, az lényegében általában nem fájdalmas. Az eidetikus képek előfeltételei egyeseknél a világosság, másoknál a sötétség. Ez teszi érthetővé a gyermek félelmét sötét szobában, vagy sötét pincében; ugyanis a valóság jellegével megpillantja eidetikus képeit. Ezek álomban is jelentkezhetnek. Így az eidetika megtanít arra, hogy több megértéssel legyünk a gyermek ilyen és hasonló félelme iránt. Az eidetika fejlődésben lévő lélektani irány, amely a lelkiélet több területét óhatja még jobban megvilágítani. 6. Az életpszichológia (Lebenspsychologie) szóösszetétel Mül- ler-Freienfelstől származik, aki az életpszichológia elnevezéssel — 28 —
