Budapesti Tanítóképző Intézet, 1931
Szerencsés dolognak tartanám, ha a tanítóképzőintézeti tanárképzésnek az volna a legfőbb vezérelve, hogy a tanár — Gyertyánffy István szellemében — hat- ványraemelt néptanító legyen. Továbbmegyek, nemcsak szerencsés dolognak tartanám ezt, hanem a jövő tanárképzés kialakítását ebben a szellemben valóban szorgalmaznunk is kellene. A tanítóképzó-intézeti tanárképzés szempontjából nem az elvont tudományosság, hanem a népnevelés, a népművelés számára kell az első helyet kívánnunk. A tanítóképző-intézeti tanárjelöltnek a szükséges szaktudományi kiképzés mellett — magasabb szempontból — éppen úgy kell megmutatnunk a népnevelés és népművelés útjait, mint ahogyan azokra a tanítójelöltet rávezetjük. A jelenlegi kiképzés mellett az okleveles tanár sokszor csak óriási küzdelmek, sikertelen évek, egyéni felfedezések után jut oda, hogy megértse a népnevelés, a népművelés igazi szellemét. Gyertyánffy István átfogó pedagógiai érzékét igazolja az a tény is, hogy meglátta, milyen nagyjelentőségű a társadalom életében a jólnevelt nő. A Theano című munkájából kapunk képet arról, hogy melyek a nőnevelésre vonatkozó vezérgondolatai. A sokak előtt ismeretlen Theano név Pythagoras, görög filozófus feleségének a neve. Pythagoras filozófiai iskolájához nők is tartoztak, akik között Theano volt a legkiválóbb. Theano nemes női lelkülete ragadta meg Gyertyánffy István pedagógiai világát. Ezekhez kapcsolta „Elemélkedések és eszmetöredékek“ címen a hazai nőnevelésre vonatkozó gondolatait. Legfőbb vezéreszméjét így fejezi ki: „A nőt vezessük vissza megint a családi életbe.“ Gyertyánffy sorra tárgyal néhány jellegzetes női típust. így beszél a nőnemű Pató Pálokról is, mondván: ,,. . . és ha (a szándékos önámítás, a lelki tunyaság s a többi ellenére) mégis nagyon megfekszi lelkűket az a gondolat, hogy jó volna már kissé többet törődni gyermekeik nevelésével, átalakulnak Pató Pálnékká: Eh, ráérünk arra még! Hiszen oly kicsinyek és gyöngédek még a lelkeink!“ (Theano 85. 1.) Gyertyánffy István magyar lelkét követve a könyv 3. részében (1915-ből) magyar példával is törekszik a nőnevelés ügyét szolgálni, amikor a görög Theanohoz 14
