Budapesti Tanítóképző Intézet, 1930
hessük. Aki azzal a gondolattal indul el kirándulásra, hogy cincé- reket gyűjt, bizonyára fog cincéreket találni. Aki azzal a gondolattal kezdi a napot, hogy keresi az emberekben, az ifjúságban az értékeket, bizonyára fog értékeket találni. A cserkészet ilyen értékeket keres és nyugodtan megállapíthatjuk, hogy talál is. Talált olyan értékeket az ifjúságban, amelyek eddig jórészben ismeretlenek voltak. A cserkészet ezeket az értékeket ápolja, fejleszti és azután a nemzet oltárára helyezi. Ezzel az értékkereséssel gyomláló munkát is végez. Ki akarja gyomlálni az emberekből azokat a törekvéseket, amelyek mindenáron és mindenben hibát keresnek. A cserkészet az értékek dús lombozatú fájának árnyékában elsorvasztja a gyomnövényeket. Igen nagy szolgálatot tesz a nemzeti szolidaritás gondolatának. A cserkészet értékkeresése vezet embertársaink szeretetéhez, azaz emberszeretethez. A IY. törvény ugyan azt mondja: „A cserkész minden cserkészt testvérnek tekint.“ Azonban lényegileg ennél tovább megyünk. Testvérnek tekintünk minden magyar embert. Ez a testvéri szeretet, ez az emberszeretet szüli a legnagyobb gondolatokat. A legvilágosabb logika sem olyan találékony abban, hogyan kell egyes bajokon segíteni, mint az emberszeretet. Ez a szeretet segíti a cserkészt abban, hogy a III. törvénynek: „A cserkész, ahol tud, segít.“, megfelelhessen. Ha a tudományok mai helyzetén szemlét tartunk, két gondolatot figyelhetünk meg. Egyrészt a végletekig menő differenciálódást, specializálódást, másrészt pedig a természettudományoknak a technikában való kicsúcsosodását. Mindkét irány a gépember felé halad. A cserkészet a differenciálódás mellett az integrálódás szükségességét is hirdeti, a technikai gondolat értékének elismerése mellett — a mechanikai oksággal szemben — különösebben felhívja a figyelmet a lélek teleológiai okságára, a lélek spontán megnyilatkozására. A cserkészet a gépemberrel szemben a lélek emberét keresi. Korunk sok vonásában a technika korának nevezhető. Ha Zeppelin jön, akkor százezrek — egészségük veszélyeztetése árán is — kivonulnak a Csepelszigetre. Én is bámulom a technika vívmányait, ha azonban az életet nemcsak kicsiny látókörű szemüvegen át vizsgáljuk, hanem az ember rendeltetése szempontjából nézzük, akkor azt kell mondanunk: elismerjük a technika nagy értékét, de vannak ennél nagyobb értékek is. Ilyen nagyobb értékek azok a nevelői eljárások, amelyekkel az ifjúságot az örök élet felé vezethetjük. Értékes munkát végez az, aki repülőgépet konstruál, de ennél még értékesebb annak a munkája, aki az emberből igazi embert. nevel, aki kiformálja az emberben Isten képmását. Ezt a nevelői törekvést láthatjuk a cserkészetben, amely lényegében gyakorlati kereszténység. A krisztusi elveket gyakorolja. Amikor azt mondom, hogy a cserkészet gyakorlati kereszt.ény7