Budapesti Tanítóképző Intézet, 1930
ségi ezzel azt is akarom kifejezni, hogy nem elégszik meg elvek hirdetésével, hanem azokat gyakorolja is. Egyik legfőbb jellemvonása, hogy elveit éli. A cserkészet nem a szavak, hanem a tettek embereit keresi. Ezt annyira lényegesnek tartom, hogy zászlónk egyik oldalán ezt a felírást olvashatjuk: „Elveinket éljük“. A cserkészcsapatban csak annak van helye, aki a cserkészet elvei, a tíz törvény szerint él, vagy legalább is azok szerint élni törekszik. Hogy az apácai cserkészcsapat hogyan törekszik elvei szerint élni, azt egy konkrét esetben példával illusztrálom. A hála és a kegyelet eszményeinek hódoltunk, amikor cserkész- csapatunk első szervezőtestülete elnökének, intézetünk megboldogult igazgatójának, főigazgatójának hitvesét: Quint Józsefné Öméltóságát felkértük arra, hogy vállalja el a zászlóanyai tisztséget. Köszönöm Öméltóságának, hogy kérésünknek eleget tett, mivel lehetővé tette, hogy a hála és kegyelet terén méltók lehessünk a cserkészgondolathoz. Meg vagyunk arról győződve, hogy az a gondosság, amellyel nagynevű férjét támogatta és pedagógiai gondolatvilágát ápolja, valamint az a finom lelkűiét, amellyel saját tanítványait gondozta, cserkészcsapatunknak is javára válik. A közelmúltban egy ünnepi beszédben megragadta a figyelmemet a következő mondás: „A hála a boldogságra való zsenialitás“. Ebben sok igazság rejlik. Mi arra törekszünk, hogy cserkészeink sajátítsák el ezt a zsenialitást. A hálára való neveléssel is elő akarjuk segíteni azt, hogy tanítványaink majdan boldogok legyenek. Adós vagyok az integrálódás gondolatának a cserkészettel való kapcsolatos tartalmának kifejtésével. Az integrálódás jelenti a kultúra egységére való törekvést. Jelenti azt., hogy az ember testből és lélekből álló egység és végül arra figyelmeztet, hogy az emberi lélekben az értelem, az érzelem és az akarat között egység, harmónia legyen. A XIX. század végén és a XX. század elején diszharmónia észlelhető a test és lélek fejlesztése, valamint az értelem, az érzelem és az akarat nevelése terén. A cserkészet összhangban akarja nevelni egyrészt a testi és a lelki életet! másrészt az értelmi, az érzelmi és az akarati világot. Néhai Quint József egyszer cserkésztiszteknek előadást tartott, amelyen hangot adott annak a gondolatnak, hogy nem a test egyoldalú nevelése, nem a lélek egyoldalú nevelése a célunk, hanem az egész ember fejlesztése. A zászlóanya szalagján ez a gondolat olvasható. Összejöveteleink, kirándulásaink, táborozásaink alkalmával — a lélek érdekében — mind a testet, mind a lelket gondozzuk. Arra törekszünk, hogy a testi egészség és a lelki emelkedettség derült világnézetben összecsendüljön, amint azt a VIII. cserkésztörvény: ,,A cserkész vidám és meggondolt“, megkívánja. Az új kor mindjobban kimélyítette az űrt az ember értelmi, érzelmi és akarati élete között. Ezt a szellemi áramlatot az iskola is követte és követi sok tekintetben ma is. Ha egy diák értelmi, 8
