Budapesti Tanítóképző Intézet, 1929
zett szemre van szüksége. Élnek parányi lények, amelyek szép formái, csodálatos rajzai, kecses mozdulatai a legtöbb ember előtt ismeretlenek. Ezek az apróságok azok, amelyek a tudósok lelkében is csodálatot keltenek s melyek Quint Józsefnek is oly sok lelkigyönyörűséget okoztak. Magam előtt látom, amint ösz- szeszedi az apró üres üvegeket, finom selyemhálókat, hogy kimenjen a Római-fürdőbe, a természet ezen parányi, de bámulatosan művészi alkotásait gyűjteni. Ott szorgoskodik a fürdő kráterszerű, mély, de kristálytiszta vize körül, melybe rnilliárd- számra hemzsegnek az átlátszó, kovából épült, finom házikókban lakó kovamaszatok. Ezeket gyűjti nemes selyemből készült hálójával, hogy haza hozza, erős nagyítással vizsgálja a minden- ség e bájos teremtményeit. Otthon azután napokon keresztül bámulatos türelemmel és kitartással üvegekbe, balzsamba helyezi gyöngyeit, hogy eredménye akár ezer év múlva is ellenőrzésre, vizsgálatra alkalmas legyen. Ilyen akaraterő és fáradtságot nem ismerő munka mellett született meg az «Adatok a Budapest melletti Római-fürdő Bacillária flórájához» című értekezése, mellyel a budapesti egyetemen nemcsak elismerést, hanem pályadijat is nyert. Milyen büszke volt a Pedagógium tanártestülete, de különösen Vángel Jenő főnöke, midőn értekezését 1905. évi május hó 30-án a Természettudományi Társulat növénytani szakosztályának gyűlésén felolvasta. Nevezett munkájában 147 faj kova- moszatot sorol fel, melyek közül Budapest addig ismert növényzetére 118 új volt. A tudósvilág előtt egyszerre új csillagként tűnt fel és mindenhol a legnagyobb elismerésben részesült. A megkezdett munkáját tovább folytatta s ennek eredménye egy újabb értekezés volt, melynek címe: «Pótló adatok a Rómaifürdő Bacillária flórájához». Ebben az értekezésben újabb 46 fajt említ, melyek közül 6 teljesen új fajnak bizonyult. Ezekkel a Római-fürdőben talált fajok száma 190-re emelkedett. Nagy dolog volt ez az akkori időben, mikor a természettudományok fejlődése még a megismerés, a leírás, a rendszerezés fokán állott. A tudomány kicsiny, de sok szemecskéből épül. Ezen szemecskéből készülő épület azonban mindenkor az egész emberiség haladásának biztosítását szolgálja. A kovamoszatok csodálatos világa későbbi életében is vonzó foglalkozása maradt. A Felvidékre tett nagyobb kirándulása alkalmával Trencsénteplic mellett fekvő Baracska tóban is gyűjtött és enek anyagát is feldolgozta. A kirándulás eredménye: «Adatok a trencsénteplici Bacillária flórájához» című értekezése, mely 1908. évben meg is jelent a Növénytani Közleményekben. Ä jelzett tóban 130 faj kovamoszatot talált. Folyton kutató vágya már egyetemi hallgató korában a legtökéletesebb lény, az ember, annak testi és lelki tulajdonságainak megismerése felé terelődött. Nagy szeretettel foglalko- kozott az embertannal, az ember anatómiájával, élettanával és egészségtanával. Ezen tanulmányainak eredménye a tanító26
