Budapesti Tanítóképző Intézet, 1929

és tanítónőképzőkben általánosan használt «Testi élet ismertetése» és »Egészségtan» című tankönyvei. Az előbbi már harmadik kiadásban jelent meg, ami kiválóságát bizonyítja. A jó tankönyv szerkesztéséhez nemcsak szakismeret, hanem pedagógiai műveltség is szükséges, mert csak a kettő arányos, harmonikus alkalmazása teszi a könyvet használhatóvá.

Még egészen kezdő tanár korában Baló József igazgatójával társulva, írta meg egészen új ösvényeken haladó népiskolai «Természetrajz»-át s hozzá útmutatásul szolgáló «Kalauz»-t. Ezen kis könyvben fejti ki a természetrajz népiskolai tanításának igazi útjait és módjait. A benne foglalt gondolatok a mai felfogás szerint is irányadók. E könyvek megjelenése Quint József életében erős fordulatot jelentenek, mert ezek után nem annyira a természetvizsgálat, mint inkább a pedagógia volt munkásságának szintere. Egymásután jelentek meg értekezései, melyek neveléstani és módszertani kérdésekkel foglalkoznak. Évenkint több helyen tartott továbbképző tanfolyamokon a helyes tanítási eljárásnak ő volt a legnagyobb mestere. Ezeken a tanfolyamokon is a természettudományok tanításának a módszere volt a legkedvesebb témája.

Élete delén jelent meg két munkatársa segítségével meg- irott «Vezérkönyv a természeti és gazdasági ismeretek tanításához a 111. és IV. osztályban» című könyve. Ebben hangsúlyozza, hogy ezen tantárgyak népiskolai tanításánál az ismeret- anyagon kívül a helyes szemléletre és gondolkozásra való szoktatás, továbbá a hazai rög megszerettetése, a vallásos érzület szilárdítása és az erkölcsi jellem kialakulásának elősegítése a főcél.

Neki köszönhetjük, hogy a múlt évben a tihanyi Magyar Biológiai Kutatóintézetben a természetrajz tanárai részére továbbképző tanfolyam tartatott. E tanfolyamra testileg már betegen, de friss lélekkel jött le, hogy a természetrajz népiskolai pedagógiájának kérdéseit megvitassa. Ezen emlékezetes megbeszéléseknek a többi közt az is volt az eredménye, hogy a középiskolai tanárok számára ugyanott rendezett harmadik tanfolyamon a középiskolai tanárok is szükségesnek tartották iskoláik pedagógiájával foglalkozni, mely célra külön didaktikai szakosztályt is létesítettek.

Éjjel-nappal dolgozó, segítő, irányitó munkása volt a magyar iskolaügynek. Céljainak eléréséért lelke nemes hevületének teljes erejével, soha nem lankadó, szívós munkával küzdött. Dolgozott és fáradt annyit, mint kevesen, de olyan eredményeket is ért el, melyekre büszkék lehetünk s melyeknek döntő szerepe volt nemcsak a természettudományok, hanem valamennyi népiskolai tantárgy tanításában. Meghajtjuk zászlónkat munkássága előtt, bámulattal s kegyeletes tisztelettel ismerjük el érdemeit. Amint a nagy mindenségben egyetlen egy atom sem vész el, úgy nem fog elveszni nemes gondolatainak egy paránya sem.

27