Budapesti Tanítóképző Intézet, 1900
89 Г Az emelkedések elnevezései, a hegyek belseje, mint az ásványok lelethelyei. A sziksó és timsó (sófélék) leírása. A kovakő (kőfélék) ismertetése, az üveggyártás. A réz (nem nemes fém), az ezüst (nemes fém), a kén (éghető), a porczellánföld (földféle) leírása. A porczellánedények készítésmódja. Az I. és II. osztályban meg- I ismertetett ásványok összefoglalása és osztályozása. Az emberi testnek a leírása, az öt érzékszerv ismertetése s } ápolása. Az ember lelke, a mennyit e tételről a gyermek megérthet. I Az emberi test szükségletei: evés, ivás, tiszta levegő, ruházat, szel- I lőztetett lakás, tisztaság. A család, családtagok, a szófogadás, a köszönés, a szolgálatkészség, a- testvéri szeretet, egymásnak segítése, a cseléd s az ezek I iránt való jó bánásmód. Az emberek életkor szerint. Az élelem, a , lakás és a ruházat előállításával foglalkozó emberek. Az orvos, a lelkész, a tanító, a jegyző, az ügyvéd s az elöljárók foglalkozásai. Az emberek vagyoni állapota és társadalmi élete. A gyümölcsös kertekről. A baraczkfa (keménymagú) leírása .i és összehasonlítása a cseresznyefával. A körtefa (lágymagvú) leírása • és összehasonlítása az almafával. Az egres (bogyó és cserjeféle) leírása és összehasonlítása a ribiszkével. A konyhakertekről általában, a saláta és kalarábé leírása; a bab és a lencse termesztése. • A virágos kertekről általában. A tulipán, a viola és orgonacserje leírása. Az erdőkről általában. A bükk és a nyírfa leíró irmertetése. Az erdőben lakó vadállatokról; a mérges és gyógynövényekről. Az I. és II. osztályban megismert növények összefoglalása és osztályozása. A fő- és mellék égtájak a szabadban. Tájékozás az iskolában. A levegő tulajdonságai és haszna. Köd, felhő, eső. Az eső haszna és ártalma. Harmat, dér, hó, a szivárvány, a zivatar, a villámlás 1! és a dörgés. Az ég, a nap és az idő, a hold, a föld, Isten. Í b) írás, olvasás. I. osztály. Irva-olvasás. Azirás és olvasás előgyakorlatai Gyer- tyánffy István vezérkönyve alapján. Az »i« és »a« hangsorok, a pontok. A mássalhangzók mint utóhangok, ezekkel szók és szótagok bontása I és alkotása. Álló, fekvő és dűlő vonalok szemléltetése és Íratása. A mássalhangzók mint előhangok, ezekkel szók és szótagok bontása és alkotása. Egyenes vonalok összeköttetése. Három hangzójú egytagú szók hangokra bontása és három hang összeköttetése szókká. A kör szemléltetése és írása, a jobb és bal, a felső és alsó félkör szemléltetése és írása. Négy hangból álló egytagú szók bontása hangokra és négy hang összeköttetése szókká. Az egyenes és görbe vonalak összeköttetései az Írott betűk alkotó részeivé. Miután a gyermekek a felsorolt hallási és kézgyakorlatok által kellő jártasságot nyertek egyrészt a szók felbontásában és alkotásá- I ban, másrészt a betűket alkotó elemek írásában, kezdetét veszi az
