Budapesti Tanítóképző Intézet, 1900
40 az új anyag egységekben ez. formális fokot: 1. »p« betű ismertetése ez. tételhez készítvén tanítási egységeket s ezt próbálva a »Pók versenye« ez. olvasmány tárgyalásán is, a mint az a gyakorló-iskolában tanításra került; c) harmadik fokon már egész tervezeteket próbáltak szerkeszteni ezen beosztás szerint: Tanítási tervezet. Hely, Idő, Tárgj', Anyag, Tanító, Főbiráló. E szempontok szerint adatok elősorolása. I. Vázlat. 1. Összekötő előkészítés és czélkitüzés stb. 2 .Az új anyag egységekben stb. 3. A társítás stb. 4. Rendszer stb. 5. Összefoglaló ismétlés, begyakorlás stb. Arról itt még nem lehetett szó, hogy e formális fokok egyike-másika alkalmilag el is maradhat. Ezeken kívül minden II. éves növendék irt gyakorló-iskolai jeg\’zeteket 10—20 lap terjedelemben két-két ízben történt hospitálásáról. III. osztály. Ez osztályban a) a különböző tanítási tervezetek, b) a bírálatok és c) a bírálatok alkalmából a főbiráló által vezetett jegyzőkönyvek voltak az írásbeli dolgozatok. IV. osztály, a) a tanítási tervezetek, b) bírálatok, c) jegyzőkönyvek és d) a gyakorló iskola mind a négy osztályáról vezetett rendszeres haladási napló voltak az Írásbeliek tárgyai. II. Magyar nyelv és irodalom. A) Magyar nyelvtan. I. osztály, a) Nyelvtani anyag. A magyar nyelv. A magyar irodalmi nyelv. Történeti, tájnyelv, gyermeknyelv. A magyar nyelvjárások részletes ismertetése. A nyelvtan fölosztása. Aszóhangok száma és osztályozása. A magánhangzók, időmérték, hangfokozat és szájnyílás szerint. A mássalhangzók időmérték, szájrészek és hangrezgés szerint. A szóhangok változásai a beosztási szempontok szerint. A hangtani helyesírás. A szók fajai. A szótörzsek. A képzők és ragok. A főnevek fajai, képzése, ragozása; mondattani szerepük. A melléknevek fajai, képzésük módja, ragozásuk. Szerepük a mondatban. A számnevek fajai, képzése, ragozása. Tisztjük a mondatban. A névmások fajai és ragozása. Névmások a mondatban. Az igék fajai. Az igeképzés. Az alanyi és tárgyas ragozás. Ikes és iktelen igék. Az igemódok, módjelek. Az igeidők. Időjelek. Az igeragozás rendszeres áttekintése. Névalakok. Az ige tiszte a mondatban. határozó szók fajai, képzésük módja. Fokozásuk és ragozásuk. A határozó szófajták szerepe a mondatban. A névutók fajai, ragozásuk módja. Mondattani szerepük. A névelők s mondattani szerepük. A kötőszók fajai; helyzetük a mondatban. Az indulatszók. Rokonalakú és rokonértelmű szók. A szótan körébe eső helyesírási szabályok összefoglalása. Mondatszerkezetek. A mondatrészek, egymáshoz való viszonyuk. Az alany és állítmány; egyezésük törvényei. A mondat kiegészítője. Szóvonzatok. Kiegészítős bővítmények. A határozók; az
