Budapesti Tanítóképző Intézet, 1900
41 állítmányhoz való viszonyuk. Határozói bővítmények. A jelzők. Kihagyásos mondatok. A mondatok jelentésük szerint. A szórend. A mellérendelt mondatok fajai. Az összevont mondat. Az alárendelt mondatok fajai. Az alanyi mellékmondatok. Kiegészítői mellék- mondatok. Határozói mellékmondatok. Jelzői mellékmondatok. A mellékmondatok helyzete és fokozatai. Többszörösen összetett mondatok. Körmondatok. b) A nyelvtani fejtegetéseket minden egység bevégeztével nyomon kisérte a tartalmilag tárgyalt olvasmányokon való elemzés; c) ugyancsak ezt a czélt szolgálták a nagyobb egységek bevégezte után a feleletképen szolgáló, rögtönzött fogalmazási gyakorlatok, melyeknek tárgyai voltak: nyelvtani tételek szabatos megállapítása, példák keresése, mondatszerkesztések, stb. A havonkint készített rendszeres Írásbeli (házi, avagy iskolai) dolgozatok tételeit 1. alább. d) Két havonkint egy-egy szépprózai, vagy verses mű könyvnélkülözése, tartalmi és alaki fejtegetésekkel. Alkalomszerűleg szabadon választott költői művek szavalása. B) Stilisztika, II. osztály. Az írásművek elmélete. A stilus általában. A stilus kellékei. Világosság, szabatosság, nyelvtisztaság, magyarosság, az előadásbeli kellem. A prózai előadás. A prózai előadás tárgyai. Élettelen tárgyak leírása. Személyek leírása. Jellem-, nép- és erkölcsrajz. Életkép. Üti rajz. Az elbeszélés általában. Az elbeszélés szerkezete. Példázat. Életrajz. Történetírás. Az értekezés. Az értekezés szerkezete és stílusa. A választékos stilus. Hangfestés, hasonlat. Metaphora, metonymia. Személyesités. Jelzők. Alakzatok. A körülírás. Elmésség. Hathatósság. A stilisztika áttekintő ismétlése. A levél. Folyamodás. Bizonyítvány. Nyugtatvánjc Számla. Elismervény. Jegyzőkönyv. Végrendelet. Szerződés. Meghatalmazás. Minden harmadik órán olvasmánytárgyalás. Toldi. A prózai műfajok közül azok, melyeken a stilisztikában tanultak bemutathatok. Költemények könyv nélkül. C) Költészet- és szónoklattan. III. osztály. A művészetekről. A költészet. A költői nyelv. A rhythmus. A hangsúly. Hangsúlyos mondatrészek. A hangsúlyos rhythmus. Ütemek. Ütemes verssorok. Időmértékes verselés. A rím. A versnemek. A költői műfajok. A lyrai műfajok. Epikai műfajok. Drámai műfajok. Szónoklattan. Meghatározások. A szónoki beszéd tárgya, fajai. A szónoki beszéd szerkezete; előadása. A szónoklás története. Az elméleti részt állandóan megfelelő prózai és költői olvasmányok kisérik, melyek közül a növendékek többet könyv nélkül is megtanultak. D) Irodalomtörténet. IV. osztály. Az irodalom fogalma. Az irodalomtörténet fogalma és felosztása. I. A régi magyar irodalom, A pogány kor költészete. A keresztény középkor egyházi és világi irodalma. A vallási harczok és
