IV. kerületi (belvárosi) községi főreáliskola, Budapest, 1915

I. Háborús líránk

Bálintok, a kuruc énekesek lelkének, vitézi katona-költészeté­nek. — A háború viharában megtalálta önmagát, meglelte a hangját s ezzel döntő bizonyságot tett magyarsága, költői ereje, irói missziója mellett.0) Költészetének tárgya: hazafiság, csataképek, honvágy családi szeretet és a barátság. „Költemé­nyeiben benne van forrongó, vágyódó lelkünk, magyar szivünk, bizodalmunk, hitünk, szabadságszeretetünk és izzó gyűlöletünk az elnyomatás, a zsarnokság ellen“.7) Kifejezésre jutnak emel­lett az anya gyöngéd érzései és a hitves eszményi szeretete is; de költményei között azok a maradandók, melyekben kifeje­zést tudott adni a küzdő katonák örök emberi érzéseinek. „Esz­ménye a harcok között is a béke és átkot mond arra, aki a nagy vérontást felidézte“.8) Szepessy László, a doberdói fennsíkon hősi halált halt ifjú katonapoéta, két füzetben adta ki a háborúval összefüggő verseit. Könyvei (Virágosvonattól a vöröskeresztesig s Katona­versek) ha nem terjedtek is el annyira, mint Qyónié, de hű tükrei költőjük érzéseinek. Szepessy verseiben a hazafiság mel­lett családi érzése s benső vallásossága is kifejezésre jut. Hangay Sándor a déli harctér küzdő katonája. Zengő Gol­gota c. gyűjteménye tartalmaz egynéhány háborús verset is, melyek, valamint a harctérről küldött s a lapokban megjelent egyes költeményei, mély érzésének formás kifejezői. Kívülük gyűjteményekkel szerepelnek még: Antaiffy Endre, Bathó Já­nos, ifj. Ditrói Nándor, Dutka Ákos, Ernőd Tamás, Halmágyi Sándor, Hedvig-Hidvégi János, Kiss Menyhért, Lampérth Géza, Pakots József, Peterdi Andor, Szász Károly, Szász Menyhért, Szávay Gyula, ifji Wlassits Gyula stb. Megszólalnak a régiek is, köztük veterán koszorúsunk Lévay József, azután Kiss József, Endrődi Sándor, Ábrányi Emil, Yáradi Antal, Szaboleska Mihály, Kozma Andor. Több költőnk néma maradt; pedig a költőknek koruk lelkét kell ki­fejezniük s „nem a koruk után, hanem koruk előtt kell lobog- niok.“ Több ismeretlen név is bukkant föl a homályból. Fönn­marad-e hirök-nevök, az idő dönti majd el. Most koruk lelkének megérzői s hü kifejezői. Egy-egy versük — sokszor egy-egy hangulat csupán — találóan adja vissza a mai nagy idők lelkét. Háborús termékeink nagy halmazából azokat a verseket válogat­tuk ki főképen, melyek legtalálóbban fejezik ki a magyar katona páratlan vitézségét, valamely dicső hadi tettet, vágyódást a tűzhely után (szülők, gyermekek, hitvesek), a tábori életet, ') Anka J.: A háború költője. Élet. VII. 43. sz. :) Vajda Gy.: A háború költészete. (Szemelvények.) 29. s) Zolnai B.v A világháború költője. Népművelés. X. 886. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom