IV. kerületi (belvárosi) községi főreáliskola, Budapest, 1915
I. Háborús líránk
3 gulatát költőinknél is. Tanulja megbecsülni a magyar katonát, áldozó hazaszeretetét, merítsen lelkesedést elszánt küzdelmükből; értse meg az itthonmaradottak áldozatát; ismerje meg a szövetségi hűségben rejlő erőt — egyszóval tanuljon belemélyedni ennek a nagy világrengető küzdelemnek leikébe. Háborús termésünk gazdagságából3) (hiszen nap nap után bővül, dagad az ár) azokat a jellemzőbb példákat válogattuk ki, melyekből valóban a harcban álló magyarság lelke szólal hozzánk. Ami a háborús költészetben gyöngy, szépség, fény, igazság, mélység, az a magyar nemzeti vagy népiélek szárnyaló evolúciója. - A magyar költészetnek olyannak kell lennie, mint a magyar népnek. Egyszerű, tiszta, önfeláldozó; csodálatos és áldott nép, az egész világ bámuló szeme rátapad.4 5) Ennek a háborús költészetnek lírai termékeiből kíséreljük meg a magyar idők lelkének megismerését. Ez a lélek elsősorban a katonaköltők lantján szólal meg. Mert ennek a világrengető hatalmas küzdelemnek csak az lehet a költője, aki maga is átélte, át- érezte a harcok fergetegében újjászületésünket. A háború igazi költője Gyóni Géza, a przemysli vár „pionir“-ja, most az orosz krasznojarszki fogolytábor szomorú lakója, kinek neve és költészete „az északi harcér ágyudörgése közt, tüzében és füstfelhőiben szállt fel a relativ ismeretlenségből országos hírnévre.“ (Rákosi Jenő). Háborús verseinek gyűjteménye (Lengyel mezőkön, tábortűz mellett), „csodás emléke a mai zord és felséges időnek“ hónapokon keresztül volt lelkesítő olvasmánya a przemysli dicső várőrség magyar csapatainak s repülőgépen kikerült egyetlen eredeti példánya nyomán eddig tizenhárom- ezer van forgalomban — a háború árvái javára. Szerzőjük „végigszenvedte a háború ezer veszett nyomorúságát, melyeket csak egy közlegény ismerhet igazán. Egy ostromlott várban, véres és sáros, vészes és hajszás éjtszakákon, az önfeláldozásnak s a világi hiúságokról való lemondásnak a kiömlő vér keresztsége által testvérekké avatott dicső hősei közt élte át a világtörténetnek legfelségesebb és legborzalmasabb hónapjait. Lelkét Észak véres éjtszakái erőssé edzették s a legkétségbe- ejtőbb pillanatokban sem férkőzött hozzá a csüggedés“’) „Az ő verseiben szólal meg egész teljességében, művészi formában a magyar háborús lélek önfeláldozása, hősiessége, szilajsága, könnyelmű vakmerősége és vérivó haragja. Megszólaltatja a háború lelkét, kifejezi a végvári vitézek érzésvilágát. Gyóni Géza modern folytatása, gyönyörű új kivirágzása a Balassi :!) Dolgozatom összeállításakor adta ki Peterdi Andor Háborús verseit. Szemelvényeink között Katonák c. gyűjteményéből vettünk át néhány jellemző példát. 4) Kiss M. A háború költészete. Kath. Szemle 1915. 4. sz. 5) Kéki Lajos: A háború magyar énekese. Budapesti Szemle 1915. 463. sz. 1*
