Evangélikus Leánygimnázium, Budapest, 1929
Ilyen szép elvek vezették a nevelő munkát s az a megjegyzendő, hogy ez elvek meg is valósultak teljesen. Az iskola látogatottsága fokozódott és mikor mind a három évfolyam megnyílt, már túllépte a növendékek száma a százat. Köztük sok bennlakó foglalt helyet és különösen kezdetben nagyszámú tanuló a megszállt területek magyarságából. így nemzeti hivatást is töltött be az intézet; természetesen idővel kevesbedett a megszállt területi tanulók száma, mint ahogyan sajnálattal lehetett tapasztalni az ottrekedt magyarság elfásulását, no meg a megszállók erős ellenmunkáját. Kezdetben előny az, hogy iskolánk nem adott államérvényes bizonyítványt, mert ezáltal éppen azokat a családokat hódította vissza, melyek általános műveltségért külföldre küldötték gyermekeiket1. De ez előny később hátránnyá lett, U. i. megvolt benne az evangélikus egyháznak az intézete, mely a „felső tízezer“, a gazdagok számára biztosíthatott megfelelő nevelést, azonban a művelt középosztály gyermekeinek nincs más választásuk: gimnáziumot kénytelenek végezni, hogy továbbtanulásra alkalmuk legyen. Éppen a közép- osztály, a pap-, tanár-, tanító-, hivatalnokosztály az, melyre egyházunknak és hazánknak leginkább lehetne építenie és ennek gyermekeiről nem tudtunk gondoskodni. Itt csak az államérvényes bizonyítvány segíthetett. Az itt folyó munkát a kultuszminiszter is elismerte, mikor a „nyilvános tan- és nevelő- intézet“ jelleget adományozta intézetünknek (15.302/1924.), de ez csak külszín, mert a nálunk nyert bizonyítvánnyal sehol sem lehetett a tanulást folytatni. Kivétel volt a Zeneművészeti főiskola, mely nem a szabályokat nézte, hanem az iskola tanulmányi anyagát és a mi bizonyítványunkat egyenrangúnak fogadta el a középiskolák megfelelő osztályainak bizonyítványával. Közben érett a leányközépiskolák reformjának kérdése is és nem kis mértékben a mi iskolánk révén alakultak ki az új leányközépiskolák, melyeket az 1926. évi XXIV. t. c, létesített, bár ezt eddig nem vallották be. A három iskolafaj (gimnázium, líceum és kollégium) közül eddigi elveinket legnagyobb mértékben a kollégium típusában láttuk megvalósítva, azért ezzé alakult át iskolánk. A Veres Pálné-intézet hiányát, hogy nem volt alsó tagozata, igazán zseniális ötlettel úgy oldotta iimiimniiiiiiiiiiiiiiiiiiii 1 Igaz, hogy akkor a külföldre utazás igen nehéz volt, valutánk nagyoni kis értékű, s ez is hozzájárult első éveink sikeréhez. 6
