Evangélikus Leánygimnázium, Budapest, 1929
meg a fenntartó egyház, hogy a visszafejlődésben volt, régi jónevű Deák-téri polgári leányiskolát csatolta egyelőre az igazgató személyével hozzá, majd 1927. szeptemberétől fokozatosan két-két osztály (egy alsó és egy felső) nyitásával ebből a kettőből fejlesztette ki az ország egyetlen leánykollégiumát. Éppen a Veres Pálné-intézet 10 éves fennállása esik egybe a kollégium teljes kialakulásával, mely 1930/31-ben már mind a nyolc osztályával áll az evangélikus tanügy szolgálatában. Olyan egyszerűnek látszik ez a kialakulás és hogy mégis mennyi kísérletezés, mennyi nehézség volt e tíz év alatt, azt csak az tudja, aki e munkában benne élt. A bizalmatlanságtól mindenféle más akadályon áttörve mégis áll, él, erősen él az iskola. S vájjon a régi tanterv megmaradt-e ? Meg kell állapítanunk, hogy igen sokat vett át a mi tantervűnkből az állam által megállapított tanterv, de véleményünk szerint nem eleget. Megtartotta az alapelvet, hogy modern nyelvek tanulásával is nyújt képesítő bizonyítványt és érettségi útján továbbtanulásra lehetőséget. A latin tanításának fontosságát jól tudjuk, viszont azonban az az igazság, hogy ne kelljen mindenkinek, ki művelt akar lenni, latint tanulnia, — főleg leánynak nem. A líceumban és kollégiumban I. osztálytól a németet, III. osztálytól a második modern nyelvet tanítják, és ez nálunk az angol, a protestáns világhatalom nyelve. Felvette az új tanterv a líceumban és kollégiumban a latinból megmaradó óraszámba a művészet- történetet, és pedig mind a négy felső osztályba teljesen a nálunk tanított anyagot, a gimnáziumban két felsőbb osztályba jóval kevesebbet. A különbség a régi tanítási tervvel szemben az, hogy míg mi a művészetek szerint csoportosítottuk az anyagot (építészet, szobrászat, festészet), addig most történelmi korok szerint. Megtartotta a mi tantervűnk egyik jellegzetes tárgyát, a zenetörténetet és pedig a liceum és kollégium két felső osztálya számára, különösen utóbbiban intenziven, azonban a gimnázium IV. osztályában is ad belőle Ízelítőt. Az elosztásban itt is különbség van, mi u. i. három éven át 1—1 heti órát szántunk e tárgyra, az anyagban először a könnyebben felfogható olaszokat tárgyaltuk s II. évben a németeket, III. évben a magyar zenét. Most két éven át nem a legvilágosabb beosztásban jut 2—2 óra mindarra. A kollégiumban jóval kevesebb az algebrai anyag, mint a másik két iskolafajban, 7
