Evangélikus Leánygimnázium, Budapest, 1924

12

Marcelle zongorázása, Solt Zsuzsa szavalata mellett, kiváló tehetségről tanúskodott For gon Elzi előadása, ki Arany „Széchenyi emlékezeté “-t adta elő művészettel.

4. December 17—18.-án Láng Ella feldolgozásában Szto- janovits—Böhm Dezső zenéjével , Jancsi és Juliská“-1 adták elő 3 képben a növendékek, kettős szereposztásban. Forgon Elzi—Szakolczay Erzsi (Jancsi). László Julia—Oliwa Sári (Juliska), Hölle Melitta—Fuchs Erzsi (boszorkány), Bartóffy Erzsi—Hazs- linszky Margit (Bükk apó), Elischer Alice—Némethy Erzsi apa), Verebély Eleonóra—Zöldy Elza (mostoha) jeleskedtek a főszerepekben, de Pesthy Alice, Lorx Éva, Szabó Ilona, Mai- láth Emma, Pfliegler Ella, Csillag Márta, Maly Elza is hozzájárultak az 50 tagú énekkarral együtt a szép sikerhez. Füzes- séry Mária és Barényi Edmée látták el a zongorakiséretet igen ügyesen, Török Piroska rajztanár vezetésével pedig a II. évf. növendékei szép díszletet festettek.

5. Február 27.-én, Vörösmarty-estét a „Zalán futása" cen- tennáriumára. Dr. Szigelhy Lajos klasszikusan szép bevezető előadása után Nötel Elza, Öhlschláger Mária, Krepuska Katalin, Pongó Lenke szavaltak, Weeber Margit zongorázott. Különösen nagy hatást ért el „A szegény asszony könyve" jelenetezve. Németh Ilonka szavalta, Saxlehner Ivonne és Verebély Eleonóra játszottak. „A fátyol titkai" vigjátékrészletben Zöldy Elza csillogtatta humorát, Winkler Ily ügyeskedett; „Csongor és Tünde" hármas út-részletében Prónay Margit és Németh Erzsébet ügyeskedtek. Végül Dr. Bőhm Dezső Mo- sonyi zenéjével összeállított 3 képes „Szép Ilonká“-]a. hatotta meg a közönséget. Forgon Elzi, László Julia, Szakolczay Erzsi szép éneke, Egner Ilona s a csöpp int. növ. Teleki Magda bájos játéka igen tetszettek. A karok és a nehéz zongorakiséretet ellátó Fülöpp Magda is dicséretet érdemelnek.

6. Március 15.-ét iskolai ünnepély keretében ültük meg. Dr. Láng Margit tanár lelkes beszédének hangulatát mélyítették Szobonya Borbála és Pongó Lenke szavalatai, Forgon Elzi s kar éneke, Oliwa Sarolta és Szakolczay Erzsébet zongorajátéka.

7. Március 27.-én d. e. Rákóczi Ferenc születésének 250. évfordulóját ünnepeltük, mikor is az igazgató ismertette a nap jelentőségét, Mesterházy Erna és Szakolczay Erzsébet szavaltak, az énekkar pedig hat kurucdalt énekelt nagy hatással.

8. Május 15.-én irodalmi és dalesten először Gyulai Pál