Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1940

20 a Toldi-trilógia többi darabjaira is. Aki akarja, olvasa el. (Ez már út az olvasástól az olvasás felé.) Egy idő multán megkérdezhetjük növendékeinket: ki olvasta a Toldi szerelmé-t, vagy a Toldi estéjé-t? Az olvasóval az osztály előtt röviden megbeszéljük az olvasmányt és szorgalmát okvetlenül jutalmazzuk. Olvastassuk fel vele a legszebbnek tartott jelenetet az olvasmányból. Ezt röviden interpretálhatjuk — Toldi-magyarázatainak módján — majd térjünk vissza a iskolai anyaghoz. Érdeklődjünk lassanként egyre gyakrabban növendékeink olvasmányai iránt is, és igyekezzünk ezen a téren teljesen őszinte megnyilatkozásokra bírni őket. Ponyva-olvasmányaikat is ismernünk kell és állandó beléjükkapaszkodással kell hiábavalóságukat megmutatni. Mutassunk rá örökké visszatérő közhelyeikre: verekedés az ivóban, kérek egy pohár viskyt, a 45-ös Colt stb. Tartalmas olvasmányaikat röviden beszéljük meg velük. Nagyon jól bevált ilyen szempontból az egyes iskolákban bevezetett pontrendszer. Ez abból áll, hogy a tanár megadja az ajánlatos olvasmányok jegyzékét és mindegyik olvasmánynak bizonyos pontértéket ad. A legértékesebbeknek a pontértéke 3, a kevésbbé értékeseknek 2 és így tovább. Minden 10 pont egy jeles. Minden tanuló beírja az olvasott olvasmányokat egy erre a célra szolgáló füzetbe. Ezt vagy tartalmi kivonattal teszi, vagy a szaktanár megadta kérdésekre felel az olvasmánnyal kapcsolatban: pl. 1. a mű cselekvénye, 2. szereplő személyei, 3. a legvonzóbb szereplő rajza, 4. a legszebb jelenet, stb. Olvastató munkánk a felső fokon már az együttolvasás munkájává nemesedik. Ezt természetesen csak a rövidebb olvasmányoknál tehetjük meg. Itt olyan szépségekre, olyan rejtett, olvasmányban adott értékekre kell felhívnunk tanítványaink figyelmét, amelyeket maguktól nem tudnának felfedezni. Ezek a rejtett szépségek, elemek kétfélék lehetnek: a) az olvasmány egészével adottak, b) a részletekből kifejthetők. Ezen a fokon már az olvastató, illetve együtt olvasó munka főfeladata, hogy az olvasmány szépségét már intellektuális síkra is vetítse át. Az olvasmány elsődleges egész-élményét nyomon kell követnie a részletélményeknek. Ezek azonban már nem annyira érzelmiek és hangulatiak, inkább értelmiek. Ezen a fokon már arra is nevelhetjük tanulóinkat, hogy ne csak az olvasmányban megnyilatkozó cselekvény, ne csak a történések pusztán időrendi, vagy okozati egymásutánja érdekelje őket. hanem maga az olvasmány is. így egy lépéssel közelebb jutottunk velük az értelmes és a szó eredeti magyar értelmében az okos olvasóhoz. Az így nevelt olvasó már olvasási élményének okát is tudja adni, meg tudja mondani, le tudja írni, hogy miért tetszett neki az olvasmány, miért jelentett élményt számára. Az együtt elmélyedve feldolgozott olvasmány necsak mintául szolgáljon a tanulónak további olvasmányai szempontjából, hanem ösztönzésül is. Mit jelent a rejtett olvasmányi mozzanatok felfejtése? Egy egyszerű példát vegyünk mutatóban. Az V. osztály olvasmányanyagában már Adyverseket is dolgoztathatunk, illetve dolgozhatunk fel. Az Üj versek előhangjának olvasásánál bevezetőül okvetlen beszélnünk kell Ady Endréről, korának irodalmi érdeklődéséről, nagy előzőiről: Reviczkyről, Vajda Jánosról, a kor politikai és társadalmi arcáról. (Ez utóbbit könnyen megtehetjük, hiszen Szekfü Gy. Három nemzedékéből vett, kevéssel előtte megtárgyalt olvasmánya szolgál biztos és élményi kiindulási alapul.)