Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1937

4 köreinkben elsősorban a diák jellemnevelése a főcélunk, amiben szoros együttműködésre törekedünk a szülői házzal. Den Menschen macht sein Wille gross und klein — mondja Schiller Wallenstein trilógiájának utolsó részében. Hozzátehetjük, nemcsak az egyént teszi naggyá az erős akarat, vagy kicsivé, jelentéktelenné az akarat fogyatékossága, hanem a népet, az államot is. A gyengeakaratú emberekből álló ország nem tud áldozatot hozni, lemondani, ha a szükség parancsolja. Nincsen benne ellenálló erő, magától bomlik szét, esik oda támadóinak, s tűnik el a történelem színpadáról. Érdekes példája ennek Herczeg Ferenc Bizánca. 16-—17 éves diákok kezébe nevelő értékben gazdagabb olvasmányt nem is tudnánk adni. De gyengeakaratú egyének nemcsak Bizáncban akadtak. Ezért választottuk második szülői értekezletünk tárgyául az akaratgyengeség tanulmányozását. Midőn a gyengeakaratú gyermek neveléséről akarunk szólni, nem az anormális gyermekre gondolunk. Az akarat kialakulása nem néhány esztendő müve, az akarat gyengeségének felismerése nehezebb is mint az értelmi működés fogyatékosságáé. Viszont jelentőségét éppen az növeli, hogy a gyakorlati életben lépten-nyomon találkozunk emberekkel, akik célkitűzéseik megvalósításában tapasztalt gyengeségükről, munkájuk elvégzésében gátló akarati fogyatkozásukról panaszkodnak. A serdülőkorban pedig szinte általános a fogalomzavar az akarati cselekvés mindenhatóságát illetően. Nevelésben, önnevelésben egyaránt fontos, hogy az akarat gyengeségének megközelítően pontos fogalmával dolgozzunk. Átlagos műveltségű ember, ha akaratgyengeségről hall, önkéntelenül is az abulia tudományos szakkifejezésére gondol. A mult század közepe tájáról származik a pszihiátriának ez a terminusa, amely többféle értelemben fordul elő egyes tudósoknál. Az ,abulia' terminusát a mai pszihiátriai szóhasználat az akarat hiányának, az akarati gyengeség végső állapotának jelzésére használja. Az akarat gyengeségének azonban fokai vannak. Mindnyájan érezhettük, hogy nagy melegben, vagy ideges kimerültségben milyen nehéz csak felkelni is székünkről, ha véletlenül pl. telefonhoz hívnak. Ugyanúgy éreztük már legtöbben, hogy határidőhöz kötött munkától mennyire iszkódunk, milyen nehezen megy megkezdése, míg végre a döntő terminus előtt szinte ihlet száll meg és szinte ég kezünkben a munka. Pedig nem ihlettel van dolgunk és ha az akarati gyengeséget előbb tudtuk volna leküzdeni, sietség nélkül végzett munkánk bizonyára jobban is sikerült volna. Tehát az akarat gyengesége többé-kevésbbé mindenkiben megvan és felolvasásunk alatt egy pillanatig sem feledkezünk meg arról, hogy a bencés gimnázium diákjainak szüleihez és nem gyógypedagógiai intézetet látógató növendékek szüleihez szólunk. Először valamit magáról az akaratról. Az emberi lélek egységes egész. Nincsen olyan pillanat lelki életünkben, amikor tisztán csak érzünk, csak akarunk, vagy csak gondolkodunk. Az említett három lelki tevékenység közül egyik sem nyilvánul meg a másik kettőtől teljesen elszigetelve. Sokszor azt hisszük: most csak gondolkodom. De a gondolkodás folyamatában nem szűntem meg akarni sem. Ha gondolkodásom folyamatát nem hordozná akaratom, gondolatmenetemet sohasem tudnám befejezni. Csak az elvont gondolkodás, a kívülről befelé tekintő