Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1935

29 náziumot, a reálgimnáziumot, a reáliskolát és így az új törvény biztosítja a differenciált iskolarendszer előnyeit is. Az egységes alapra épülő gim­názium és reálgimnázium (harmóniája teljes, csak a reáliskolai felső tagozat összhangját zavarja a négyéves latin Studium bizonyos befejezetlensége. Reméljük, hogy ez a hiány a megvalósulásban ki fog küszöbölődni. A leg­előnyösebb a megvalósításban a három felső tagozatot illetőleg természe­tesen az lenne, ha minden iskola mindhárom tagozatot megvalósítaná. Az anyagiak hiánya nem veszi el reményünket, hogy ez meg is fog történni a belátható időben. Az új középiskolai törvény megváltoztatta a felekezetek államhoz való viszonyát is abban a vonatkozásban, hogy a katolikus és protestáns iskola­ügy 1790 óta szétágazó fejlődése ismét ,egységes lett. Az egyházi hatóság alatt álló középiskolák tekintet nélkül katolikus vagy protestáns jellegükre az állam főfelügyelete alatt állanak, ami a katolikus Egyház, nevezetesen a tanítórendek számára a régóhajtott tanügyi autonómia megvalósítását jelenti. Az állam vezetése alatt elmúlt 51 év tanítórendjeinkben tradíciót alakított ki. Már említettük ezen rendszer jó hatását. Bizton remélhetjük, hogy a katolikus középiskolák a nagymultú szerzetek értékes hagyományai­nak gazdagabb érvényesítésével az eddiginél még nagyobb szolgálatot fog­nak tenni a magyar művelődésnek. Az 1934. évi XI. t.-c. gondoskodni akar arról, hogy a középiskola mun­káját oda nem való elemek ne zavarhassák. A 33. §. második és harmadik bekezdése kimondja: „Az a tanuló, akinek a... rendes tantárgyak közül két, három, vagy négy tantárgyból elért tanulmányi eredményét elégtelen­nek minősítették, vagy aki a ... javítóvizsgálaton nem felelt meg, úgyszin­tén az, aki két egymást követő osztályt már javítóvizsgálattal végzett s a következő osztályban egy tantárgyból elért eredményét ismét elégtelennek minősítették, tanulmányait csak az osztály ismétlésével folytathatja." „Az a tanuló, akinek tanulmányi eredményét (a rendes) tantárgyak közül négynél több tárgyból minősítették elégtelennek, vagy aki középiskolai tanulmányai folyamán már két ízben ismételt osztályt és a második osztály­ismétlést követő tanévben tanulmányi eredményét egy tantárgyból elégtelen­nek minősítették, vagy akinek mint ismétlőnek tanulmányi eredményét két vagy több tantárgyból minősítették elégtelennek, középiskolai tanulmányo­kat többé nem folytathat." Ez a két erős, de bölcsen mérsékelt szabály kiküszöböli a bukdácsoló rendszert, mely a tanítás munkáját erősen megnehezítette. A szelekció célját szolgálja az érettségi vizsgálatnak módosítása is. Az érettségi vizsgálat lezárja, összefoglalja a nyolc középiskolai esztendő munkájának legfőbb eredményeit és mint ilyen, középiskolai jellegű intéz­mény. De az érettségi egyúttal felvételi jogot is biztosít az egyetemekre és főiskolákra, ezen szempontból egyetemi jellegű vizsgálat, ami pl. Francia­országban valóban az egyetemen történik. Sajnos, az utolsó 10 esztendő nézeteltérést teremtett elemi és középiskola, középiskola és egyetem között. Ennek részletezése túlmegy cikkünk keretein, csak azt említjük meg, hogy az új törvény az érettségi kettős jellegének szétválasztásával akarja a kér­dést megoldani. A sikeres érettségi, bár lezárja a középiskolai tanulmányo­kat, az egyetem kapuit csak azon esetben nyitja meg, ha külön képesítő ha-

Next

/
Oldalképek
Tartalom