Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1935
30 tàllyal van ellátva. (37. §. 3. bek.) A képesítő hatály megadásánál a tanulmányi szempont mellett erkölcsiek is érvényesülnek, úgyszintén a tanuló egyéniségének gondos mérlegelése is. A képesítő hatály megállapításának részletes szabályait rendelet fogja szabályozni. A törvény olyan erös szelekciós elvet akar ezen intézménnyel megvalósítani, hogy a képesítő hatályt nem nyert tanuló egyébként sikeres érettségijét a klauzula megszerzése céljából csak egy év múlva és csak egy ízben ismételheti meg. Ezen intézkedés mellett az ismétlő és javító érettségi vizsgálatok szabályait is szigorította a törvény. Az egyenjogúsítás problémája a középiskola egységével megszűnt, de a trifurkáció miatt a vallás- és közoktatásügyi miniszter a középiskola keretében fog gondoskodni az egyes egyetemi vagy főiskolai tanulmányokhoz szükséges, de az érettségi vizsgálatok anyagában nem foglalt szakismeretek megszerzésének lehetőségéről. A középiskolai törvényről szólva sok szó esett annak múltjáról, talán több, mint az új törvény teremtette helyzetről. Ennek kettős oka van. A középiskola kérdését és így az új törvényt sem érthetjük kellőképen, ha nem vesszük tekintetbe az intézmény fejlődését, amely beleágyazva a kor általános fejlődésébe, szellemi áramlatok irányába, mindig vett fel új indításokat ,amelyek csak akkor bizonyultak életrevalónak, ha kapcsolatba kerültek azzal, ami a múltból, mint élő valóság származott át a jelenre. Az új középiskolai törvény életrevalóságát is az bizonyítja, hogy szerves továbbfejlődése a réginek, sőt visszakapcsolódik a régi egységes magyar középiskolához t melynek szüksége latens formában talán még ott él a mai nemzedék lelkében is. De szükséges a mult ismerete azért is, mert a magyar közoktatási törvényhozás akarta is mindig a kapcsolatot a régivel. Távol állott tőle a kísérletező radikálizmus és mondhatjuk, hogy a napi sajtó gyakori támadása ellenére, a magyar középiskola sokkal kevesebb rázkódtatással tette meg az 1883-as, az 1924-es és az új törvény állomásaival jelzett utat, mint akár a francia, az olasz, vagy a német. Az élet fejlődik, az új szükségletek módosításokat követelnek, az új törvény sem akarja megkövesíteni a középiskolát. Fejlődésre azonban elég lehetőség nyílik jó pár évig saját keretein belül is. Az előző törvények is azt mutatják, hogy nem a jelszó, hanem a rendelkezések következetes és az áldozattól vissza nem riadó végrehajtása bitosította maradandó hatásukat. Az egységes középiskola az egységes nemzeti szellemi elitet van hivatva nevelni, a magyar szellemi élet egységét kell biztosítania. Erre van legnagyobb szükségünk, ha elesettségünkből ki akarunk emelkedni. Brunner Ernőd O. S. B. Könyvek: F. Eggersdorfer: Jugendbildung. A. Gehlen: Staat und Philosophie, Spranger: Volk, Staat, Erziehung. Huizinga: Im Schatten von Morgen. Spieler: Lex d. Päd. d. Gegenwart. Pedagógiai Lexikon. Kornis Gy.: A kultúra válsága.
