Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1933

BENCÉS EMLÉKEK BUDAPESTEN. Ez a kis tanulmány nem akar befejezett egész lenni, inkább csak elindítást akar nyújtani és útmutatást akar adni, hogy öreg és fiatal diákjaink öntudatosan kereshessék Budapesten a bencés emlékeket és a saját munkájukkal kiegészíthessék. Bencés emléket Budapesten, annak ellenére, hogy hazánk legrégibb rendje a Szent Benedek rend, aránylag keveset találunk. De ennek egyszerű a magyarázata. Amikor a bencés rend hazánkba jött és első virágzását élte, akkor Pest még aránylag jelentéktelen hely volt és így inkább a lakottabb részeken telepedtek meg a bencések. Egyébként is a közmondás mondja, hogy „Benedictus montes amabat", Szent Benedek maga is a hegyeket szerette és tanítványai is kolostoraikat a városok forgataga helyett inkább szerették a hegyeknek Istenhez emelő csendjében felépíteni, mint Pannónia szent hegyén, Tihany hegyfokán, vagy az erdők mélyén elmélkedésre késztető magányban, mint Bakonybélben, Zalaapátiban. Amikor pedig Buda és Pest növekedni kezdett, akkor más rendek nyomultak előbbre és így ezek telepedtek le a fejlődő, gyarapodó városban. Majdnem egy ezredévnek kellett eltelnie, hogy a bencések Budapesten megtelepedjenek. A bencés emlékeket négy csoportra oszthatjuk. 1. Ezek közül első magának Szent Benedek atyának az emléke. Valamikor az egész nemzetnek kedves szentje volt, mutatja az a sok helységnév és az a sok becézőnév, amelyekkel már az Árpád-korban nevezték. (Benedek, Bánk, Békény, Bence stb.) Mégis Szent Benedeknek magának semmiféle magyar emlékét nem találjuk Budapesten. Mindössze két képtárunk őriz róla idegen festményt. így a Szépművészeti Múzeumban és az újonnan megnyílt Fővárosi Múzeumban találunk Szent Benedek-képet. Reméljük azonban, hogy a bencések Budapesten való letelepedése meghozza majd magyar művész által méltóan megalkotott Szent Benedek-képet is.* Két tanítványának, Szent Maurusnak és Szent Piacidusnak már van magyar kéztől alkotott szobra. Zászlós István, intézetünk művészlelkű tanára kápolnánk számára két oly szép szobrot mintázott róluk, hogy külföldi bencések is megcsodálták és képét ismételten elkérték. 2. A második csoportba sorozhatjuk az ősi bencés mult emlékeit. Ezek között első helyen van egy a csuklyáját az arcába húzó, önmagába merülő * Szent Atyánk kultuszának megnyilatkozása volna az is, hogy róla űtcát neveznek el, ha az megfelelő helyen lenne. A diákszövetség egyik munkája lehetne az a mozgalom, hogy a Baross-utca külső részét, vagy legalább a Rigó-utcát neveznék el Szent Benedekről.