Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1933

BENCÉS EMLÉKEK BUDAPESTEN. Ez a kis tanulmány nem akar befejezett egész lenni, inkább csak elindí­tást akar nyújtani és útmutatást akar adni, hogy öreg és fiatal diákjaink öntudatosan kereshessék Budapesten a bencés emlékeket és a saját mun­kájukkal kiegészíthessék. Bencés emléket Budapesten, annak ellenére, hogy hazánk legrégibb rendje a Szent Benedek rend, aránylag keveset találunk. De ennek egyszerű a magyarázata. Amikor a bencés rend hazánkba jött és első virágzását élte, akkor Pest még aránylag jelentéktelen hely volt és így inkább a lakottabb részeken telepedtek meg a bencések. Egyébként is a közmondás mondja, hogy „Benedictus montes amabat", Szent Benedek maga is a hegyeket szerette és tanítványai is kolostoraikat a városok forgataga helyett inkább szerették a hegyeknek Istenhez emelő csendjében felépíteni, mint Pannónia szent hegyén, Tihany hegyfokán, vagy az erdők mélyén elmélkedésre kész­tető magányban, mint Bakonybélben, Zalaapátiban. Amikor pedig Buda és Pest növekedni kezdett, akkor más rendek nyomultak előbbre és így ezek telepedtek le a fejlődő, gyarapodó városban. Majdnem egy ezredévnek kel­lett eltelnie, hogy a bencések Budapesten megtelepedjenek. A bencés emlékeket négy csoportra oszthatjuk. 1. Ezek közül első magának Szent Benedek atyának az emléke. Vala­mikor az egész nemzetnek kedves szentje volt, mutatja az a sok helységnév és az a sok becézőnév, amelyekkel már az Árpád-korban nevezték. (Bene­dek, Bánk, Békény, Bence stb.) Mégis Szent Benedeknek magának semmi­féle magyar emlékét nem találjuk Budapesten. Mindössze két képtárunk őriz róla idegen festményt. így a Szépművészeti Múzeumban és az újonnan meg­nyílt Fővárosi Múzeumban találunk Szent Benedek-képet. Reméljük azon­ban, hogy a bencések Budapesten való letelepedése meghozza majd magyar művész által méltóan megalkotott Szent Benedek-képet is.* Két tanítványának, Szent Maurusnak és Szent Piacidusnak már van magyar kéztől alkotott szobra. Zászlós István, intézetünk művészlelkű ta­nára kápolnánk számára két oly szép szobrot mintázott róluk, hogy kül­földi bencések is megcsodálták és képét ismételten elkérték. 2. A második csoportba sorozhatjuk az ősi bencés mult emlékeit. Ezek között első helyen van egy a csuklyáját az arcába húzó, önmagába merülő * Szent Atyánk kultuszának megnyilatkozása volna az is, hogy róla űtcát neveznek el, ha az megfelelő helyen lenne. A diákszövetség egyik munkája lehetne az a mozgalom, hogy a Baross-utca külső részét, vagy legalább a Rigó-utcát ne­veznék el Szent Benedekről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom