Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1933

64szerzetesnek a képe: Anonymusé. Hogy Béla királynak névtelen jegyzője ki volt és bencés volt-e, ez történetileg el nem döntött kérdés. De, hogy e korszak első írói és művészei névtelen bencések voltak, azt biztosra vehetjük. A legkiválóbb magyar történetírók egyike, a korán elhúnyt Katona Lajos nevezi irodalmunknak egész a tatárjárásig terjedő korszakát bencés korszaknak. Az ő elnevezése és a szobrászművésznek valóban jellemző és művészi elgondolása arra a tényre mutatnak, hogy hazánk történetének első korszakában Szent Benedek gyermekei voltak e nemzet nevelői. Névtelen, anonymus bencés írta a Pray-kódexbe a temetési beszédet és ez a legelső magyar nyelven írt összefüggő szöveg. Névtelen, anonymus bencés fordította le valószínűleg bencés apácák számára a breviárium őszi részletét, melyet a~~bécsi, müncheni és Aporkódexek őriznek meg számunkra. Bencésnek a kezenyoma látszik meg Szent István Intelmein is, mit fiához, Szent Imréhez intézett. És bencés a legelső magyar földön született író, aki két magyar vértanúnak, Szent Andrásnak és Szent Zoerárdnak az életét írta meg latin nyelven és ez a Szent Imre hét csókjával kitüntetett dunántúli magyar gyermek, boldogult Maurus, a későbbi pécsi püspök. Egy másik szobor is az ősi bencés dicsőségnek a szobra. Szent Gellért vérével öntözte meg először azt a helyet, ahol ma szobra áll és ezzel jegyezte el Krisztusnak és Szent Benedeknek ezt a várost. Nevét a Szent Gellért-hegy, -tér, -szálló és -fürdő megörökíti. Ott áll ércszobra magasan a város felett és tartja a keresztet az emberek felé, mutatván, hogy Szent Benedek fiai „cruce et aratro", kereszttel és a kultúrmunkát jelentő ekével hódították meg az Ázsiából ideszakadt kalandos népet. Nóvák Lajos, Szent Gellért életrajzírója szerint (Magyar Sión III. 481, 561.) a Boldogságos Szűznek szentelt templom, amelyben Szent Gellértet eltemették, a mai belvárosi főplébánia volt. Némethy Lajos viszont a budavári Nagyboldogasszony-templomban véli a szent bencés püspök temetkezési helyét. A bencés-korszak emlékeit őrzi meg számunkra az Akadémiában Lötz Károlynak a freskójia is. Szent Istvánt ábrázolja a főhelyen, de a körülötte sürgő szerzetesek mind Szent Benedeknek ruháját viselik magukon a képen, amint a valóságban is az ő rendjének tagjai voltak. Köztük van a koronát hozó boldog Asztrik apát is és ugyancsak az ő alakját látjuk Stróbl Alajos Szent István szobrának talapzatán, ahol első királyunk koronázásának reliefje van. Szent Gellértnek a kultusza emelkedőben van, ezért a legtöbb emlék, kép, szobor, róla van.* Részletek helyett csak egyet emelünk ki még, a diósdi kápolnát, ahol utolsó éjtszakáját töltötte s bár látnoki szeme meglátta és megjövendölte másnapi vértanuságukat, de mégisKrisztussal egyesülni vágyó lélekkel innen indult el utolsó útjára. Igazi szép bencés zarándokhely ez Budapest közelében. Az első korszaknak bencés szentjeit láthatjuk még fővárosunk legnagyobb templomában, a Szent István Bazilikában. De a legszebben láthatjuk együtt valamennyinek a képét a Városmajori templom új üvegablakán. A magyar szentek és boldogok között a legnagyobb részt a bencés szentek foglaljak el. A 24 szent közül Szent Benedek gyermeke volt: Szent