Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1932

A KATOLIKUS BENCÉS DIÁKOK EGYESÜLETÉNEK BUDAPESTI OSZTÁLYA (1932—33.) A Bencés Diákegyesület Budapesti Osztályáról a beszámolót 1933 március 21-én, Szent Benedek napján, tartott közgyűlésünk szolgáltatja legmegfelelőbben. Reggel 9 órakor Angelo Rótta pápai nuncius, c. érsek énekes nagy miséjén voltunk jelen a józsefvárosi plébánia-templomban s meghallgattuk evangéliumkor dr. Strommer Viktorin, bencés házfőnök alkalmi szentbeszédét. Este y

2l órai választmányi gyűlés után 7 órakor tartottuk meg közgyűlésünket. Vitéz báthi Berkó István elnök a gyűlést megnyitván a következőképen emlékezett meg az elmúlt 10 évről: * A Mindenható kegyelméből szerencsésen megértük a Bencés Öregdiákok Szövetsége fennállásának tízesztendős jubileumát. Hálával hódolunk a fennkölt alapító, néhai Bárdos Rémig dr., pannonhalmi főapát úr őméltósága emlékének, aki Szövetségünk megteremtésével szilárddá kovácsolta azt a kapcsolatot, amely a Bencés-rend tagjai és egykori tanítványai lelkében kezdettől fogva élt ugyan, szorosabb egyesülésben azonban addig nem jutott kifejezésre. A Bencés Öregdiákok Szövetségének eszméjét annak idején Saly Árpád és Simon Károly, egykori győri bencésdiákok vetették fel. Bárdos Rémig dr. főapát megértéssel fogadta a gondolatot s megkezdődtek az alapvető munkálatok, amelyeket Strommer Viktorin dr.-nak, Kocsis Lénárd dr.nak, Kemenes Illés dr.-nak és Kádár Titusznak, a budapesti bencésgimnázium legelső igazgatójának, lelkes fáradozása hozott tető alá. Mi, bencésdiákok, már azelőtt is talán fokozottabb mértékben ragaszkodtunk a Benedek-rend tagjaihoz, mint más iskolák egykori növendékei az ő volt tanáraikhoz. Ennek pedig az volt az oka, hogy a Bencés-iskolák nemcsak a tudományos ismeretekben gazdagítottak bennünket, hanem neveltek is. Neveltek, mégpedig az istenfélelemben, a keresztény erkölcsben, a férfias jellemTfen és a hazafias felfogásban, szóval mindama tekintetekben,