Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1931

5 mindig szeretettel dédelgetett és ápolt, hogy az összes bencésdiákok egyetértsenek, egyet akarjanak s így tudjanak cselekedni is sok-sok jót. Budapesti tartózkodása közben látogatta meg 90 éves édesatyját, aki most is kénytelen megszállt területen a száműzött magyarok keserű kenyerét enni. Ki gondolta volna, hogy a fiú hamarább hagyja itt a nyomorúságos földet, mint az atya?! De az isteni Gondviselés másképen gondolkodik és máskép ítél, mint mi földi gyarló emberek. A határozat az volt: Most már elég volt a szenvedésből, a hősies, a hang nélkül való, a panasz nélkül való tűrésből, most már vár Reád az égi haza szenvedéstől mentes, változatlan örök boldogsága. S a hívó szózat követőre talált, mikor nem is sejtettük. Tudtuk, hogy nagyon beteg, tudtuk, hogy veszély közt dobog a szíve, de mégsem gondoltuk, hogy ilyen egyszerre hagy itt bennünket. Munkaközben, írásközben jött el érte az égi követ. Nem volt halálküzdelme. Oly szépen halt meg, hogy a hozzá újságot vivő gyerek nem is vette észre, hogy a halottnak vitte az újságot. Csak mikor az étkezésnél nem jelent meg, mint máskor a pontos időben, csak akkor keresték és találtak rá székében ülve, kezében tollal s íróasztalán megkezdett levéllel. Minden élet tanulságos a megmaradt emberek számára. Minden halál hangos beszéd az itthagyottak részére. Bárdos Rémig élete és halála szintén útmutató a mi részünkre. Munka, szeretet, kitartás minden ellenséges akadályok ellenére is, tűrés szó nélkül, bizalom az Istenben és megbocsátás az emberek számára, oly élet, melynek szép halál s a halál után szép élet lehet csak a jutalma, következménye. Fiúk, majd ha többet éltetek az életből, gondoljatok vissza arra, akinek köszönhetitek, hogy Szent Benedek Atyánk fiai lettetek s akinek köszönhetitek, hogy az életben hasonló nehéz körülmények közt Ti is megálljátok a helyeteket és magatok is példát mutattok mindenki számára, hogy kell élni s a halál után sem meghalni, hanem élni, tovább élni, örökké élni Temetésén, Pannonhalmán, az egész ország, tanárok, öreg diákok; requiemjén Budapesten, melyet a bencésdiák: Hász püspök mondott, az összes tanulók és szinte az összes' öregdiákok imádkoztunk lelke boldogságáért. Have Pia Anima ... Mattyasovszky Kasszián dr.