Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1926

9 Az iskolai év folyamán az egész ifjúság együttesen ötször tisztította meg lelkét a bűnbánat szentségében s vette magához az Ur kenyerét ; de nem volt diák-mise, hogy többen ne járultak volna az Ur asztalához szüleikkel együtt. Köznapokon is sokan jöttek korábban hazulról, hogy tanáraiknak ministráljanak és közben a szent áldozáshoz járuljanak. A II. o. tanulói közös áldozással ülték meg osztályfőnökük nevenapját, együttesen vették magukhoz az Ur testét amikor elhúnyt osztálytársukról emlékeztek. A nagyböjt folyamán a tanulók háromnapos lelkigyakorlatokat végeztek Niszler Teodóz dr. pápai bencés, reálgimn. igazgató vezetése mellett. A lelkigyakorlatok alatt nyilvánult meg legszebben a család és iskola eszményien szép összeforradása, mert gyermekeikkel együtt a szülők is az intézetben végezték lelkigyakorlataikat. A szülők hároméves óhajának tett eleget az intézet vezetősége> amikor lehetővé tette ezeket a lelkigyakorlatokat. Ez a maga nemében egyedül álló próbálkozás fényesen állta a tüzpróbát. Az ifjúság lelkigyakorlatainak tartama alatt Mázy Engelbert dr. az édesanyáknak d. u., az édesatyáknak pedig este tartott elmélkedéseket. A befejező közös szentáldozást Bárdos Rémig dr. főapát úr végezte feketevasárnapon. A szeptember havi szt. Gellért-ünnepen az ifjúség Vlasics Róbert cserkészparancsnok vezetése alatt nagyobb számban vett részt a körmenetben. Április 5-én az egész intézet ifjúsága zászló alatt vonult ki b. e. Prohászka Ottokár püspök temetésére. Május 23-án mintegy 50 tanuló vette fel a bérmálás szentségét. Június 16-án résztvettünk az úrnapi körmenetben. Nagyobb számban volt jelen az ifjúság a karácsonyi szünidőben rendezett sz. Alajos-triduumon. Tanulóink lelkében élénk visszhangra talált XI. Pius pápa missziós gondolata és áldásos eredményeket ért el szent Benedek fiainak „Sentire cum Ecclesia" életelve. E hűséges, egyházias érzületnek megható tanújelét adták tanulóink az Egyház jelenkori külső életműködése központjában álló programmnak, a katolikus világmissziók ügyének lelkes felkarolásával. Tanulóink legnagyobb része tagja a „Jézus Szent Gyermeksége" missziósegyesületnek és ennek hivatalos lapját, a „Kis Hitterjesztőt" 4U példányban olvassák. Mint kongreganisták az apostolkodás égetően szükséges munkáját végezték az Egyház „katolicitása" érdekében. Gyűléseiken bájos közvetlenséggel ismertették egyesek a hitterjesztés ügyét és lelkesen buzdították társaikat a szent munkára. Beszédeik és a jó példa nem maradtak hatástalanok. Növendékeink mindennapi missziós imádságaikon kívül többszáz szentmisét és szentáldozást ajánlottak fel a pogány lelkekért. Szorgalmasan gyűjtögettek staniolpapírt, régi bélyeget, régi pénzt, szereztek két öltözet ruhát és küldték az adományokat Budatéténybe a Názáret-missziósház atyáihoz, akiket lelki otthonuk, a misszióskápolna kibővítésében is 50 P adományukkal támogattak. Pénzben 150 P-vel segítették a missziókat. Megható az a buzgóság, melyet több lelkes tanuló a pogány gyermekek megváltása érdekében tanúsított. Áldozatok árán félretett filléreikből 8—8 P-t, egy-egy pogány gyermek kiváltási díját gyűjtötték össze a következők : Bogdán B., Duchon L.. Kolbinger I., Loschdorfer I., Nóvák S., Sugár G., Tímár I., Török I., ^8—8 P) ; Miltner M., (16 P) ; Tormay T. (40 P), összesen 120 P, azaz 15 pogány gyermek díját: 15 kis pogány lelket szereztek meg ezúton az Egyháznak. Isten különös áldása kíséri mindazokat, akik azért dolgoznak, ut fiat unum ovile et unus pastor. 6. A fegyelmi állapot az egész iskolai év folyamán általában kifogástalan