Ciszterci rend I. kerületi Szent Imre főgimnáziuma, Budapest, 1913
Békefi Rémig dr.: A ciszterci Rend története Magyarországon
17 Mártont, a lilienfeldi konvent magyar tagját nevezi ki zirczi apáttá. Ujfalusyra nehéz napok várakoztak. Apátsága birtokai jó részben idegen kezeken voltak; Zircz meg romokban hevert. Még otthonát is apáti székhelyétől távol, Pápán kényszerült felütni. Tizennyolc évig bajlódott már apátsága ügyeivel, midőn utazás közben gonosz támadásnak esett áldozatul. Braun Zsigmond lilienfeldi apát 1699. december 15.-én úgy állapodott meg Kaiért Henrik heinrichaui (Porosz-Szilézia) apáttal, hogy a zirczi apátságot harmincegyezer forint lefizetésével átveszi. így jutott Zircz és Heinrichau egy apát alá. E pillanat nagyjelentőségű volt a zirczi apátság életében. A munka a birtokok visszaszerzésével és rendbehozásával indult meg. A Rákóczi- fölkelés egyelőre megzavarja a békés alkotást. A rendtagok ideiglenes lakóhelyükről, Pápáról, csak 1726. július 9.-én érkeznek meg állandó tartózkodásra Zirczre. A mai monostor alapkövét 1727. március 12.-én, a templomét meg 1732. május 13.-án teszik le, Regnárd Gergely apátsága alatt. A templom építése azonban költség hiányában fönnakadt. Miért is készen levő részét Wiezner Gellert apát alatt 1745-ben felavatták s így adták át rendeltetésének. Négy év múlva azonban a kettős apátság új feje, Rieger Kandid, nagy áldozattal hozzáfogott az építkezés befejezéséhez z Biró Márton veszprémi püspök az egészen kész apátsági templomom 1752. június 3.-án szentelte föl. Rieger apát áldozatkészsége 1761-ben Zirczen a Fájdalmas Szűz tiszteletére is emelt templomot. , - •, .** A nemes példát a későbbi apótok is követték. Haschke Konstantin apát Polány (1763), Olaszfalu (1764), Tevel (1775) és Előszállás (1778), Velzel Márk Bakony-Koppán és Ujmajor, ma Hercegfalva (1787), Gloger Konstantin meg Berénd (1803—1807) templomát építé egészen újból. A zirczi apátság ügyeit a heinrichaui korszak kezdetén a rendtagok sorából kinevezett jószágkormányzók vezették. A birtoktesteket a szántóföldek, rétek és erdők szakavatott s gondos munkálásá- va! ismét jókarba hozzák; gyümölcsös és gazdasági kertekről s halastavakról gondoskodnak. S mindezt javarészben az új települők munkájával végzik ; mert Heinrichauból és vidékéről németajkú telepeseket hoztak magukkal. Zircz mai lakosságának jó része ezekben a bevándorlókban tiszteli őseit. A Zirczen tartózkodó rendtagok 1738-ban elüljáró, 1750 óta meg, a konvent teljes szervezésével, perjel alatt álltak. Külső tevékenységük a hitélet terén ment végbe. Zircz, Bakony-Koppán, Tevel, Polány, Berénd, Olaszfalu, Nána, Lókút, Borzavár, Porva, Előszállás és Ujmajor 2
