Ciszterci rend I. kerületi Szent Imre főgimnáziuma, Budapest, 1913

Békefi Rémig dr.: A ciszterci Rend története Magyarországon

18

(ma Hercegfalva) hívei körében a lelkészi teendőket ők végezték. De foglalkoztak a tanítással és neveléssel is. Veszprémben 1784 óta két, majd három rendtag tanított az elemi iskolában. Zirczen is 1785 óta rendtag végezte a tanítást.

Várerősítés (fortificatio) címén az apátság 1793. szeptember 23.-án 1769 frt 36 krt, rá egy évre meg 922 frt 16 krt fizetett. A nagy francia háborúk idején a fölkelők (insurgensek) részére hat lovat és hadi költség fedezésére jelentékeny összeget ajánl meg. A Ludoviceum részére tízezer forintot ígér. A József-huszárok ezrede javára harminc lovat állít ki. 1810-ben, a haza szorult helyzetében Dréta Antal perjel egész készséggel felajánlja a zirczi templom arany és ezüst szereit.

Míg Zircz és Heinrichau egy uralkodó alatt állottak, az egyesítés hátrányai nem igen mutatkoztak. De amint II. Frigyes porosz király kezét Sziléziára rátette, az ellentétek egyszerre kiélesedtek. Hiszen ő magyar embert nem fogadott el Heinrichau apátjául: sőt még azt sem engedte meg, hogy magyar származású egyén Heinrichauban töltse az újoncévet. Mária Terézia meg 1779-ben királyi rendelettel tiltja meg Haschke Konstantin, apátnak,( hogy a zirczi apátság jövedelmét ellenséges területre,, Heinrichauba -vigye. A zirczi monostorban meg a magyar és német elem közötti súrlódás szinte folytonos volt. S így, midőn még a föll.endült nemzeti szellem is megnyilatkozott, a régi állapot nem tarthatott soká.

II. József császár, habár a szerzetes rendeket s így a cisztercieket is eltörölte, a zirczi apátságot életben hagyta. E kivételes eljárásra kettős ok bírta. Tudta, hogy a zirczi apát, ki a porosz-sziléziai Heinrichaunak apátja, egy személyben két uralkodónak alattvalója s így a zirczi apátság eltörlése könnyen politikai bonyodalomra vezethetne. Másrészről hihetőleg Bajzáth veszprémi püspök is közbelépett az apátság érdekében ; hiszen ő tanácsolta a zirczi konventnek, hogy az eltörlés megelőzése végett vállalja el a veszprémi elemi iskolák ellátását tanerőkkel.

E közben Zircz és Heinrichau elválasztásának gondolata egyre napirenden volt. A döntés pillanata azonban még nem érkezett el. Ezért állítja I. Ferenc király Gloger Konstantin heinrichaui apátot 1793. szeptember 23.-án a zirczi apátság élére. A kinevező oklevél megszabja, hogy a magyar rendtagok a zirczi konventbe kerüljenek és ennek élén magyar ember álljon; a zirczi perjelt a zirczi konvent jelölése alapján az apát nevezi ki s a jövedelmet Heinrichauba kiszállítani nem szabad.

Gloger Konstantin apát a királyi rendelkezés értelmében jár el, midőn a német származású Cristoph Bonaventurát zirczi perjeli hiva-