II. kerületi érseki katolikus főgimnázium és Rákóczi-kollégium fiúnevelő-intézet, Budapest, 1920
II. Intézetünk az 1920-21. iskolai évben
3 Az internatus eddigi igazgatói: dr. Sebők Imre (1903), Bussay Tivadar 0904—1908), Bednórz Róbert (1909—1912), Thym Adolf igazgatóhelyettes (1913), Németh Imre (1914), dr. Marton József (1915), dr. Pokorny Emánuel (1916). II. Intézetünk az 1920—21. iskolai évben. A nemrég átélt és következményeiben még mindig fennálló nemzeti szerencsétlenség hatása alatt, a kegyetlenül kifosztott, megcsonkított, száz sebből vérző ország fájdalmában és nélkülözésében osztozva, de bízva a mindenfelé megindult, vagy legalább tervezett újjáalakító munka végső sikerében, igyekezett iskolánk az elmúlt évben teljesíteni nemes feladatát. A haza megmaradt kincsét, az ifjúságot, megőrizni, benne a jövő édes reményét ápolni, a fiatal lelkekben a katholikus hitélet bájos virágzását előmozdítani, a hazaszeretet lobogó tüzét éleszteni, szeplőtelen erős jellemeket, nagy tudásvágyat, munkakedvet, kötelességteljesítést, őszinteséget, önzetlenséget, tisztalelkűséget, ember- szeretetet nevelni legfőbb vágya és törekvése volt az egész tanártestületnek. Az oktatás és nevelés fontos munkáját az iskolában ebben az évben is megzavarták a kényszerszünetek, először november 16—20. és november 29-től fogva karácsonyig fertőző betegségek miatt az alsó négy osztályban, azután a fűtőanyag hiányában december 15.-étől február 7.-éig valamennyi osztályban. A tanulásra legalkalmasabb idő kiesése évek óta szinte pótolhatatlan vesztesége a kultúra ügyének; a tanítás eredménye veszendőbe megy, a tanulók nagy része hozzászokik a kényelmes időtöltéshez és később nem felel meg az iskola tetemesen alászállított igényeinek sem. Ez a baj fokozottabb mértékben mutatkozik oly tanulóknál, akik megszállott területen még tovább nélkülözték a rendszeres vezetést és szánandó hányatás után a fővárosban keresnek — főkép internátussal kapcsolatos iskolában — menedéket. Változás a közoktatásügyi kormányzatban. A m. kir. vallás- és közoktatás- ügyi minisztérium vezetését 1920 december 16.-ától fogva dr. Pass József egyetemi tanár és nemzetgyűlési képviselő vette át, akinek tiszteletreméltó, határozott egyénisége, széleskörű tudása, páratlan munkabírása a magyar közoktatásügy jelentékeny föllendítését engedi remélni. Változás a fenntartó testületben. Kettős intézetünket a legsúlyosabb veszteség érte a fenntartó gondnokság és a kollégium igazgatótanácsa egyházi elnökének, Kánter Károly esztergomi prelátuskanonoknak, 1920 november 20.-án bekövetkezett halálával. Akkor is őszintén gyászoltuk volna, ha nem volt volna oly közeli összeköttetésben intézetünkkel. Az egyeneslelkű férfiú, a szilárd jellem, a buzgó pap, az egész ember mintaképe volt. Ahová a kötelesség szólította, mindenhol fáradhatatlan volt: a vidékén s a főváros különböző kerületeiben mint segédlelkész, az elemi iskolában mint hitoktató, az V. kerületi főreáliskolában mint hittanár, a királyi várban és utóbb esztergomi főszékesegyházban mint plébános, a szószékben, a gyóntatószékben, mint fővárosi törvény- hatósági bizottsági tag a közgyűlésen, mint egyesületi igazgató vagy elnök a Páli Sz. Vince-egyesületben, a Regisi Sz. Ferenc-egyesületben, az Országos Oltáregyesületben, a Kath. Tanoncokat Védő Egyesületben, a Regnum-Marianum- ban és sok más helyen. Legszebb emléket az Örökimádás-templomban állított magának, amelyet kimerithetetlen buzgólkodása létesített. A Rákóczi-kollégium
