II. kerületi érseki katolikus főgimnázium és Rákóczi-kollégium fiúnevelő-intézet, Budapest, 1913
Herodotos mondatszerkesztéséről iskolai olvastatás szempontjából
11 mondatot kívánna az olvasó. Ez utóbbi helyett azonban az író egyszerűen új főmondatot kezd, sok esetben „van pedig“ kezdéssel. „Ott hagyván a forrást — olvassuk a III. 23. 8. 25.-ben — az emberek börtönébe vezette őket, ahol mindenki aranybilinccsel volt megkötve, (mert.. . etc. várnánk, azonban az okhatározói mellék- mondat helyett új főmondat következik :) van pedig (Igxi óé) a legritkább és legbecsesebb ... az érc. Megengedő mellékmondat helyett mellérendeléses fűzést mutat a következő példa : őicupaívsxcu ó véxvg, övre öőpr\v... naQ£%óp£vog ovxe aAAo áeixég ovőév • xai e%ei návxa (pavEQct öpoícog aÚTcjj xdy véxvi... ^,és olyan mint egy valódi holttest“... helyébe a „jóllehet, ámbár“ kezdetű megengedő mondat inkább ideilleni látszik. Megvan a mellérendeléses használat sok esetben, mikor vonatkozó mondatot várnánk nem egyszer xaí-al bevezetve, de még gyakrabban fordul elő az az eset, amikor vonatkozó névmással bevezetett mellékmondat helyett mutató névmással kezdődő új főmondatot találunk. övei)Ő£xá te d'EÜv éjKovvpíag eAeyov jiQwxovg Aiyvnxíovg vopíoai xai "EÁZrjvag nagá acpécov dvahaßsiv... „és tőlük vették át a hellének“. Szorosabb lett volna a fűzés: „akiktől“... etc. (II. 4. 2. 5.) / ❖ ❖ ❖ Mindezeknél érdekesebb a jelenségeknek az a nagy csoportja, amikor meg is indul a periodus, de egyszerre csak valami zökkenés áll be, az író elejti a megkezdett fonalat, a rend felbomlik, a periódusnak vége. Ilyen az úgynevezett előkészítés. Igen gyakori írónknál, hogy belekezd a mondatba, de mikor várná az ember az igazi tudnivalót, a mondat megakad s az író csak jelzi azt a fontos dolgot, csak előkészít arra a tudnivalóra, vagy érdekességre, amely mindjárt következni fog. d/Ua ők EQya dneőé^axo... á^ianpyxjxóxaxa, most következnék, hogy „mik hát a legméltóbbak az említésre a többi tettei közül“, de ehelyett egyelőre csak egy előkészítő szót kapunk folytatásul: xáőe. I. 16. 4. 58. Az előkészítések közül különösen gyakoriak a következők: énohÓQHEE XTjV M-OV TQÓTIG) TOlCúŐE, I. 17. 6. 58. pexEßalov ők coőe ég Evvopírjv, I. 65. 1. 100. ovveßdÄÄETo xfiőe GvpßaXÄopEvog, I. 68. 5. 104. xág ők xapi]/tovg xíovőe eíveuev.
