X. kerületi tisztviselőtelepi magy. kir. állami főgimnázium, Budapest, 1920
II. Iskolánk az 1920-1921. iskolai évben
4 A kispesti fiókintézetünk további osztályt nyitván meg, Zöldi Mihály rendes .tanár oda nyert beosztást. Will Pétert az erzsébetfalvai gimnáziumihoz helyezte át a minisztérium. Az utóbbi áthelyezés az intézet szépen induló mennyiségi ami S'zeimin árium árnak halálát is jelentette. Hlavathy Imre dr. önmaga kérte az Y. kér. főgimnáziumhoz való áthelyezését. A közlekedés nehézségei indították arra, hogy szeretett régi intézetétől megváljon. Kollégái és tanítványai iszeretete kiséri új működési helyére. Görög Imre dr. hosszú hadifogságból Szibériából visszatérve annyira megrongált egézségi állapotban érkezett, hogy kénytelen volt nyugalomba menni. Pap Gyula ref. hitoktatót egyházi hatóságra helyezte más elfoglaltság,i körbe. Bit- tera Gyula dr. rendes tanár a kaposvári illő olajgyár igazgatója lett, ennek következtében állásáról lemondott. Végezetül Sags Béla ág. h. ev. hitoktatót kellett nélkülöznünk a második félévben, aki a magyarság érdekei előmozdítására külföldre távozott. A távozó kollégák helyei csak részben nyertek betöltést. Visszatért körünkbe a Néprajzi Múzeumtól Szendrey Zsigmond dr., Bittera dr.-t eleintén Podliradszky Kálmán, majd hosszabb szünet után Dubovitz István helyettesítette. Intézetünkhöz nyert beosztást Csepreghy Kálmán dr., a fiumei főgimnázium volt tanára. Lelkes magyar érzésű tanerőt nyertünk benne, aki Fiúméban a tengerészeti akadémián is méltón képviselte a magyar szellemet. Pap Gyula helyét Laky Sándorral töltötte he a ref. egyházi hatóság, és végül Sass Bélát, Szuhoviszky Lajos helyettesítette. Az egészségtant Humayer Károly dr, tanította, aki az iskolaorvos tisztét is betöltötte. A személyi változásoknál nem kisebb akadály volt az iskola életében a fűtőanyag drágasága. Az 1919—1920, tanévben alig volt télen fűtés az intézetben. Nemcsak a fűtőanyag hiánya, hanem a fűtőberendezés bajai is lehetetlenné tették a,z intézet fűtését. A központi fűtésben az oláhok igen nagy károkat okoztak. A hiányok pótolva még ma sincsenek. A központi fűtés berendezése egyébként is olyan, hogy vele takarékos fűtés nem eszközölhető. Az igazgató előterjesztésére a V. K. M. kályhákkal látta el a tantermeiket, amelyek füstcsöveit kémények hiányában a szellőző berendezésbe vezették. A fűtőanyagot azonban csakis a -szülők .áldozatkészégével tudtuk biztosítani. Minden tanuló heti 5 K-áit hozott fűtésre. A tanítás folytonosságát iméig ez az önkéntes és el kell ismernem, hogy a szülőktől nagy kézséggel adott adomány sem biztosíthatta az egéisz téli időre. Először október 30-tól nov. 3-ig, majd nov. 22-töl dec. 9-ig szünet,eltűnik, mert a fajkiutalás késett, bár igen korán kértük. Dec. 16-tól január 15-ig általános szünet volt minden iskolában, sőt az első osztályok nov. 15—töl szüneteltek járványszünet címén! Febr. 3-tól kezdve a fűtőanyag megfogyatkozása miatt csak minden második napon volt az egyes osztályokban tanítás, majd, március 1-től 8-ig a fűtőanyag teljes kifogyása miatt teljesen szüneteltünk. Sajnos, a hideg időjárás korán kezdődött és sokáig tartott. A tiszti főorvos csak abba-egyezett bele, hogy napsütés idején a déli órákban tartsunk a fűtetlen termekben órákat. így kínlódtunk március 21-ig, a húsvéti szünet kezdetéiig. A tanítás teljes óraszámmal csak márc. 30-án kezdődött meg, de az északi fronton levő osztályokban még akkor is csak 11° C..volt é,s így ezeket még néhány napig .keservesen kieszközölt szénnel fűteni kellett! A szülök összesen 46.565 K-t adtaik fűtésre. Még egy külső körülmény szerepel a tanítás akadályai között, Az ifjúságot a legkülönbözőbb tényezők igyekeznek igénybe venni a legújabb időkben.
