X. kerületi tisztviselőtelepi magy. kir. állami főgimnázium, Budapest, 1920
II. Iskolánk az 1920-1921. iskolai évben
5 Napirenden voltaik a legkülönbözőbb, egyébként tiszteletreméltó céllal rendezett ünnepélyek, felvonulások, 'előadások, hangversenyek stb. stb., amelyeken az ifjúság mint stadage szerepelt. Nem gondolják meg azok. akik ezeket rendezik, hogy ezek az alkalmak, ha netalán alkalmasak is voltak arra. hogy az ifjúságban ,a haza iránti szer etetet öregbítsék, sokkal nagyobb kárt okoztak azzal, hogy részben a munkátlunságra szoktatták az ifjúságot, részben hozzájárultak a fegyelem lazításához és főleg kizökkentették azt a tanulás légköréből. A hazafias szellem ébrentartása és erösbbítése az iskolának úgyis első feladata volt és ezt a feladatot teljesítette is minden lehető módon! *-x- -xA vázolt nehézségekhez még -az iskolától független tényezők is közrejátszottak az eredmény csökkentésében. Növendékeink nagy része a középosztályból kerül ki. Abból az osztályból, mely legjobban küzködik az élet nehézségeivel. A tanulók rosszul tápláltak, a szülők kereset után futkosván nem kísérhetik otthon figyelemmel őket, sőt gyermekeiket .a házi dologban is felhasználva elvonják őket a tanulástól. Nem egy tanulónk részben saját keze munkájára van utalva, hogy a szülei fen tartásához hozzájáruljon! Ilyen viszonyok között valami nagy eredményt aligha várhatunk! És ha mindezek felett tekintetbe vesszük, hogy több év hiánya áll mögöttünk, akkor ne csodálkozzunk a bukások nagy számán. A tanári kar mindent meg akart tenni, hogy gyakorlati pályára terelje azokat, akikben a tanulásra elég tehetséget és szorgalmat nem lát. Az új rendtartás utasításával élve az I. félév végén két 1. oszt. és 12 Y. osztályos tanulót más pályára utasított. Sok ismétlő tanuló látva, hogy munka nélkül .sehogy sem boldogul, kilépett az intézetből. Úgy vélem, sokkal nagyobb szolgálatot teszünk a hazának, ha egy boldogulni és dolgozni tudó nemzedéket, mintha lusta heréket bocsátunk ki (az életbe. Mindazonáltal a növendékek előrehaladása emelkedett si múlthoz képest. A szakfelügyelő urak gyakran látogatták az intézetet és a tanulók előrehaladását élénk figyelemmel ki sérték. A fegyelem is örvendetesen haladt ebben az esztendőben. Az intézet belső fegyelme ellen már semmi kivetni való nem merült fel. Felvonulások alkalmával a tanulók mindig olyan fegyelmezetten viselkedtek és oly katonás magatartást. tanúsítottak, hogy nem egyszer kivívták az illetékes tényezők dicséretét. Egy-egy fegyelmi ügy azonban még mindig arra enged következtetni, hogy ha a külső fegyelem már helyre is állt, a kominün rombolása, még mindig nincsen teljesen kiküszöbölve. Sok hisebb-nagyobb vétség fordult elő a tulajdon szentsége ellen. Egy ilyen okból indított fegyelmi vizsgálat reá világított arra, hogy a múlt felfordulásai között hogyan nevelődött ifjúságunk az ezen irányú könnyelműségre. A vizsgálat kiderítette, bogy a Ikommunt követő oláh megszállás idején, miután az oláh katonák a szertárakat feltörték, szabad utat engedtek az ifjúság egy részének a tanári kar elöl elzárt épületbe és arra hizlalták őket, hogy hordják el a untaik felszerelését. Oláh asszisztencia mellett saját, tanulói fosztották ki részben az intézetet. Micsoda szomorú perspektíva! A tanári kar nagy súlyt helyezett arra*, hogy a tanulók vallási kötelességeiknek megfeleljenek. A róm. kath. és Sas« Béla'működése idején az ág. h. ev. növendékek 'istentiszteletét, a díszteremben tartottuk meg. A díszteremben a szülök és egyesek jóvoltából díszes oltárt állítottunk, melyet 1921 máj. 1.-én maga a pápa ő szentsége követe, Scliioppa Lőrinc pápai nunciuis áldott meg ünnepé-
