X. kerületi kőbányai magy. kir. állami főgimnázium, Budapest, 1916
II. Iskolánk és a háború
12 Skorka István 1914 5ben tett érettségi vizsgálatot. Azonnal katona lett s a tiszti iskola elvégzése után, mint hadapród szakaszparancsnok, bátyja századparancsnoksága alatt az orosz- frontra került. Itt védte a hazát, mígnem a lucki betörés alkalmával 1916. júl. 2-án egy ellenrohamnál fejlövést kapván, hősi halált halt. Eltemették Zabcén Wolhyniában. Vitéz magatartásáért a nagy ezüst vitézségi érmet nyerte. Mind a három kedves tanítványunk volt. Megörökítjük emléküket fájdalommal, de büszkén őrizzük meg emléküket, mert a hajáért, valamennyiünkért haltak meg, Ontották ki nemes és ifjú vérüket, i * f* i IV. A tanulók létszámára a háborúnak — bár az I. osztály tanulóinak száma csökkent — nem volt lényegesebb hatása. A magántanulók száma növekedett, de ezek túlnyomó részt katonai szolgálatot teljesítő rendes tanítványaink voltak, a kik másképen nem folytathatták tanulmányaikat.
