X. kerületi kőbányai magy. kir. állami főgimnázium, Budapest, 1913
I. Önálló munka-e Comenius Labirintusa?
1» a halandót. Comenius zarándoka a mesteremberek szomorú környezetéből a tudósok társaságába kerül és tanulmányozza módszerüket ! Csakhogy mielőtt oda herülne, át kell mennie a Tudomány kapuján, vagyis bizonyos vizsgát kell kiállania (v. ö. Lab. X. 2.). Andreae keresztény városába is csak úgy mehet be az ember, ha levizsgázik a vallástanból, hivatásából, beszámol a származásáról, megmondja és leírja hazáját, életkorát, erkölcsét és nyíltan bevallja, megtanulta-e: „Sibi imperare, fratri servire, mundo rebellare, morli consentire et spiritui obsequi . . .“ (IV—V(. fej.) Comenius zarándoka a tudósok társaságából egy könyvtárba kerül, ahol sok álarcot és az emberek tudatlansága ellen való orvosságot talál. Sajnos, a gyógyszerek rendesen ártanak a halandónak. Andreae zarándokának is mutogatnak olyan termet, amelyben a Hazugság istennője lakik és őrzi a papir-kincseket. Könyvtárában az emberek jó cselekedeteit nem találjuk, hanem minden rosszat, melyet valaha mondtak és véghezvittek. A 9. fejezetben továbbá azt olvassuk, hogy a zarándok csak azon feltétellel lépheti át a lehorgasztott fejű és a különböző államformákat főzű szakácsok konyhájának küszöbét, ha a mérges növényekből készített italokból iszik. Comenius ezután pellengérre állítja a tudósok erőszakosságát,. (Lab. X. 10—11.) akik nem azért művelik a tudományt, hogy vele a társadalomnak használjanak, hanem hogy minden időben vitába bocsátkozhassanak másokkal. Olyanok ők, mint az Aristoteles Dialektikájában előforduló gladiátorok, akik mindig fegyveres készenlétben állanak. És midőn bemutatja nekünk a csillagászokat (Lab. XI. 14.), kideríti, hogy a csillagászat azért nem nevezhető tudománynak, mert igen gyakran tévedésből indul ki és így a látszatot keltő tudományos apparátussal elért eredményei tévedések. Andreáénál (Peregr. 33. fej.) a gymnosophista egy sziklaüregben tartózkodik. Felkeresik őt a bölcselők és különféle képekkel távoznak tőle. A sziklaüregben van egy titkos könyvtár, azonkívül a világ összes dolgai kivonatban. Hasonlóképen Comeniusnak a történelemről és etikáról szóló ítéletét (Lab. XI. 15., XI. 16.) megtaláljuk Andrea Peregrinusának 24. fejezetében. A történelem és etika e szerint nem más, mint olyan két szekrény, amely tele van betűvel és az egész emberiség történetét, valamint az egyes emberek munkáit és a természet titkait tartalmazza. Sajnos azonban, a feliratok olvashatósága mellett a zarándok az igazi történelem helyett csak meséket hall, a természet titkainak kutatása helyett csak feltevésekkel kény
