X. kerületi kőbányai magy. kir. állami főgimnázium, Budapest, 1913
I. Önálló munka-e Comenius Labirintusa?
9 érkeznek, akinek felső része nő, az alsó része pedig férfi. Alatta inog a föld. Az előtte álló halandók óriási lármával gyalázzák a gonosztetteket. Mivel pedig Peregrinus hallgat és nem vegyül a szitkozódok közé, kővel dobálják meg. Most már az emberi harag középpontja felé halad a zarándok. Kísérőjével együtt egy szűk és sötét barlangba kerül. Egyszerre világos lesz a barlang. A fény körül szúnyogok repkednek. A zarándok megfigyeli a barlang falán látható képeket, melyek a labirintus fajait ábrázolják. Innen kijutva, találkoznak Mercennarius- szal, aki ál-ajándékokat osztogat az emberek között. Igen furcsa az ezután következő műhely. Ebben a legmagasabb rangú emberek ugrálnak a szerelem istennője körül. A zarándok keservesen tapasztalja, hogy a világot a nők kormányozzák. Futólag találkozik Fama-val. Minden ember kegyébe óhajt jutni, azért mindenütt áldozatokkal tisztelik. Miután a nyomdát is megnézte, ahol sok haszontalan dolgot talál, kísérője elvezeti a csúszó-mászó állatokhoz. Nem mások ezek, mint a hatalom emberei. Megnézhetné még a Philosophiát, iskoláját, Zoroastert, az astrologiát, de nem teszi. Találkozik a kémikusokkal, a perpetuum mobile körül fáradozókkal, majd belép Mammon börtönébe, ahol minden fogoly előtt egy kutya ugat. A gazdagság istene aranyon ül és mégis ajándékot kér a szegény zarándoktól. Midőn pedig Sátán birodalmát is meglátta, találkozik Istennel, aki felvilágosítja őt a teremtésről. E munkát kiegészíti — amint már mondtuk -—- a Cívis Christianus stb., de ide kell sorolnunk a „De Christiani Cos- moxeni gemtura indicium“ című munkáját is (Strassburg, 1619). A „Cívis Christianus“ azzal kezdődik, hogy Sátán megfenyegeti a zarándokot, de Isten különös jóvoltából a zarándok hirtelen otthon találja magát és arra a meggyőződésre jut, hogy nem a romlott és múlandó világhoz, hanem az Istenhez tartozik. De Sátán utána kiáltja: „Surge, veni retro!“ Azonban hiábavaló a gonosz szellem hívása és erőlködése, mert a zarándok előtt megnyílik egy kis szentély, melyben égi fény ragyog. Krisztus a zarándokot meghinti az égi harmattal és felüdíti az égi mannával. Ezalatt a kis szentély fényes templommá változik. A templom nem más, mint az egész világ képe. Itt minden az Istené. A zarándok látja, amint az emberekről lehull a bilincs és követik az Istent. Ám az égbe zarándoklókat átkutatják. Megnézik belsejüket, átvizsgálják fejüket. Mit kutatnak ? Nincs-e bennük valami világi dolog, mert ezzel nem léphetik át a mennyország kapuját. A keresztény ismertető jele a
