X. kerületi kőbányai magy. kir. állami főgimnázium, Budapest, 1911
I. Kőszeghy Pál
ban gazdagon betölti, elevenné, színessé teszi az a tartalom, amit Kőszeghy költészetében magára nézve alkotott. Mit olvasunk ebből? Kőszegliy egyéniségének jellemalapja bizonyos nemes realitás. Ez úgy látszik, öröklött apai vonás. Ez alatt a bizonyos realitás alatt értem a komolyságot, amellyel kötelességét veszi és végzi, értem azt a komolyságot, amely erkölcsi világnézetét jellemzi, értem azt a képességet, amellyel a dolgokat igazán és híven érzékelteti. Nehezen bont a lelke szárnyat, de ha nekilendül, akkor repülése a sasé. Kötelességét komolyan veszi és végzi. Ura igen erős téli időben Vépre küldi szerelmi megbizatással. ,,Az utakat nagy hó mindenütt fölfelé, A Dunát is erős fagygyal átjegelé.“ Amint a parancsot átveszi, éjnek idején rögtön útjának vág: „így Kőszeghy Pál is az parancsolatot Jó urátúl hallván, otthon nem múlatott, Éjfélről az hold le alig haladhatott, Szánkójában midőn ő is béfogatott.“ V. 58. Meg is volt a becsülete, és urának, úrnőjének hozzá való bizodalma. Már maga az a tény, hogy Bercsényi szívbéli dolgát rábízza, elég bizonyíték. Úrnője körülbelül 64 ezer korona értékű arany- és ezüstművek átvételével bízza meg.4) Nemes önérzettel át is érzi ezt a megbizhatóságát Kőszeghy, magáról szólva énekli: „Egy hű szolgát azért szólíta magához, Kinek bízott igaz állandóságához.“ V. 50. Kőszeghy komoly, szolgalelküségtől ment kötelességteljesítését és készségét komolyan, tisztelettel vette a Bercsényi pár is. A költő árváit szeretettel, gonddal ők nevelik fel. Komoly Kőszeghy erkölcsi világnézete. A barok-kor, a bárok szellem erkölcsi felfogása gyönyörűséget talált a pogány mitológia szerelmi pikantériáiban, a XYIL század emberének erkölcsi életében nagy a léhaság. Erősen élvezték az alkoholt, a bornemivó, mint Bercsényi is, unikumszámba ment, már pedig Bacchus és Venus testvérek. Kőszeghy versében, még mitológiai felszerelései között is, egyetlen egy sor avagy szó nincs, amely a szemérmet sértené. A bárok szellem napsugaras. A sok háborúskodás közepette is vígan éltek az udvari emberek, törték is magukat az udvari életért. Érdekes Rákóczi udvarának feloszlatása. Így ír erről az udvari kapitány: „Az elmúlt postán alázatossan megirtam vala Felségednek, hogy április utolsó napján vett levelében való keserves parancsolatját, intentiója szerint végben viszem. Megcselekedtem. De én temetést több sírással véghez menni nem láttam, mint ezt. . .“5) Az igaz, hogy ebben a sírásban a fejedelem iránti nagy szeretet ontja a vitézek könnyeit. De azért van benne valami a kényelmes, parádés 4) 1698-ban Temetvény várából 4000 forint (ma Thaly értékelése alapján 64 ezer korona) értékű drágaságot hozat ki vele. 5) Mikes leveleinek díszkidása. 1906. Thaly tanulmányából: Történelmi bevezetés. XXVII. 1.
