X. kerületi kőbányai magy. kir. állami főgimnázium, Budapest, 1911

I. Kőszeghy Pál

31

mutatta ki alapos vizsgálatok után egyik irodalomtörténetirónk, hogy gr. Listius László, irodalomtörténetünk ismert neve, úgy egyéniségében, mint költői munkásságában egyike a magyar történelem legalábbvalóbb emberének.43)

Az iró eredetiségének megbírálásában azonban egy másik végletbe sem szabad esnünk. Az eredetiség gondolata igen elasztikus és nagyon relativ fogalom, különösen régi Íróink megítélésében. Ezek az irók ugyanis sokkal kevesebb és közvetlenebb hatás alatt dolgoztak, mint az újabb irók. Ez az elevenebb hatás (egészen a plágium határáig megy) azután erősen érzik Íróinkban. A kultúra és vele az irodalom kezdetleges viszonylatai ezt az állapotot mutatják irodalmunkban egész Kisfaludy Károlyig.

A korszellem mindent átfogó hatását már jellemeztük. Kő- szeghy közvetlen forrásait pedig a következőkben állapítjuk meg.

Kőszeghy épen úgy, mint Gyöngyösi, Ovidius követője, utánzója.44) Mindegyik igen jól ismeri; Kőszeghy ebbéli jártasságáról alaposan meggyőz bennünket mitológiai készlete. Ismerték mindketten Tinódit, akinek hatását abban éreztetik, hogy egykorú eseményt adnak elő kronológiai rendben. De Kőszeghy Ovidiuson és Tinódin kivűl a legközvetlenebb hatást Gyöngyösitől kapta. Hogy milyen mértékű ez a hatás, arra nézve előre megállapítjuk: Kőszeghy annyit vett át Gyöngyösiből, mint amennyit közösen átvettek Ovidiusból.

Említettük, hogy magában a tárgyválasztásban nem csak a korszellem, hanem Gyöngyösi példája is hatással volt Kőszeghyre. Hogy Gyöngyösi költészetének szelleme miben tükröződik a Bercsényi Házasságában, azt a közös barokvonásokon kívül a következő jelenségek mutatják.

Egybevetéseinkben Gyöngyösi egész költészetét, összes munkáit vettük alapúi, de mivel a vonatkozások majdnem mind egy műre vezetnek vissza, Kemény ■János emlékezetére, épen azért összehasonlításainkat egyszerűség okáért ezzel a munkával kapcsolatban tesszük.45)

Kőszeghy — miként Gyöngyösi — pontos naeionáléját adja előkelő hőseinek (Kemény I., 1. rész, Bercsénjű I.). Lónyai Anna a három Lónyai-szűz közűi a legékesebb, Páris neki adná az aranyalmát; Krisztina is megkapja Páris almáját (K. I. 1.; B. VI. 89.) Gyöngyösinél így:

43) Pintér Jenő, Nagyköpcsényi gr. Listius László. Budapest., 1911. Komáromy idevágó munkáinak repertóriuma: Pintér nagy irodalomtörténete II. 279—81. lapok jegyzeteiben.

44) Bupp Kornél, Ovidius és Gyöngyösi. Egyet. Phil. Kost. 1891. évf.

45) A két munkt röviden így jelelem: Kemény (= Kemény J. emlékezete; Bercsényi (— Bercsényi Házassága.) Nagyon nehézkessé teszi a Keményből való idézést, hogy a versszakok nincsenek megszámozva. (Magyar Remekírók). A római szám = könyv; az arab szám — rész. Bercsényiben az arab szám = versszak.