Magy. kir. állami felsőbb leányiskola és leánygimnázium, Budapest, 1921
I. Iskolánk múltja
Az 1897—98. iskolai évben kezdődött meg iskolánkban a latin nyelv tanítása az V-ik osztálytól kezdve. Érettségi vizsgálatot 1901-től 1905-ig növendékeink az V. kér. Markó-utcai áll. főgimnáziumban tettek. Iskolánk 1905-ben ünnepelte fennállásának harmincéves jubileumát. Ugyanekkor kapta a „M. kir. állami felsőbb leányiskola és leánygimnázium“ címet s érettségi vizsgálat tartására a nyilvánossági jogot. 1906. júniusában növendékeink már intézetünkben tették le az érettségi vizsgálatot. 1916-ban és 1918-ban a leányközépiskolák új szervezetet és tanítástervet kaptak. 1916-ban az egységes alsó négy osztály fölé három (V-VII.) osztályú felső leányiskolái, négy (V—Vili.) osztályú leány gimnáziumi és három (V—VII.), 1920- ban (V—Vili.) osztályú kereskedelmi leányiskolái tagozat lépett. Az alsó és felső tagozatok együtt leányközépiskola elnevezést nyertek. Kereskedelmi iskolai tagozat intézetünkben nem alakult. Újabban intézetünk a „leányközépiskola“ elnevezés helyett, de a középiskola jellegének megtartásával a „Magyar királyi állami felső leányiskola és leánygimnázium“ nevet kapta. Az 1921. évi 115.145/V. számú vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet szerint iskolánk elnevezése: „M. kir. állami Mária Terézia felső leányiskola és leánygimnázium“. A kétéves továbbképző tanfolyam 1893-ban kezdődött. Eleinte nem igen bizonyult életrevalónak; a második évfolyamot néhány éven keresztül nem is lehetett megnyitni. Az 1899—1900. iskolai évben beolvadt a latin irányú VII. és VIII. osztálynak megfelelő tanfolyamaiba. 1905-ben külön vált a gimnáziumtól, saját külön szervezetet nyert s így működött mindaddig, mig az 1916. évben VII. osztályúvá szervezett felső leányiskola feleslegessé nem tette. Iskolánk 47 éves múltjában többször volt kénytelen költözködni. Első hajlékából elköltözve, a IV. kér., Újvilág (ma Szemmelweisz)-utcában, majd a VI. kér., Váci-kőrút és Új-utca sarkán levő bérházban nyert elhelyezést. Jelenlegi otthonába 1902. év nyarán Révy igazgató költöztette át. Iskolánk megalapításától fogva közvetlenül a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter hatósága alatt állott, akkor is, amidőn intézetünk igazgatója (az Erzsébet Nőiskola felsőbb leányiskolájának kivételével) a többi hasonlófokú leányiskolák miniszteri biztosa volt. Az 1916—17. iskolai év kezdetével a miniszteri biztosság megszűnt s iskolánk ép úgy a budapesti tankerületi kir. főigazgató hatásköre alá került, mint a többi középiskola. Eme helyzetünknél fogva iskolánknak eddig 2 főigazgatója volt: Dr. Erődi Harrach Béla 1916—19. és dr. Pintér Jenő az 1919. évtől kezdve. Iskolánk igazgatói voltak: Molnár Aladár (1875—78) az alapító, Berecz Antal. (1878—94), aki népszerűvé tette az intézményt. Irodalmi téren a természettudományok népszerűsítésén dolgozott úgy a szaklapok hasábjain, mint önálló müvekben. Szerkesztette a Természet, a Nők Lapja és a Földrajzi Közlemények című lapokat. Szuppán Vilmos (1894—1902). Alatta lett gyakorlati irányú, középiskolai jellegű. Irodalmi működése: számtan, geometria és természettan tankönyvek, A népoktatásügy szervezete stb. Révy Ferenc (1902—16) idején nyerte el az érettségi vizsgálat tartására a nyilvánossági jogot. Az intézet pedagógiái reformokkal gazdagodik. Révy lelkes híve a nemzeti iránynak és úgy tankönyveiben, mint szakcikkeiben és ifjúsági olvasmányaiban a magyar nyelv ügyét szolgálta. Arató Frigyes (1917—20) válságos időkben állott az intézet élén. Bernolák Kálmán 1920. szeptember 20-án vette át az iskola vezetését. Iskolánk tanárai voltak: Achátz Mária, Bacherné Goldzieher Ilona (német tankönyv), Bak Elza, idősb Ballenegger Henrik, Balogh Tihamér (szépirodalom), Bartáné 2
