Magy. kir. állami felsőbb leányiskola és leánygimnázium, Budapest, 1918-1919
Iskolánk múltja
Iskolánk múltja. Intézetünk keletkezését a Budapesti Közlöny, mint hivatalos lap, a következő módon tette közzé: „Budapesten egy állami felsőbb leányiskola nyittatik meg 1875. okt. 20.-án. Ezen nyilvános tanintézet célja, alkalmat nyújtani arra, hogy benne társadalmunk nőtagjai, nemük sajátlagossága és a társadalmi viszonyok által feltételezett, de egyszersmind oly mérvű általános műveltséget szerezhessenek, amely egyfelől élethivatásukra szükséges, másfelől megfelel azon általános műveltségnek, melyet a férfiak saját életcéljaik érdekéből gimnáziumi és reáliskolai középiskoláinkban nyerhetnek.“ Az iskola az V. kerületben, az Erzsébet- és József-térre nyíló Cziráky- féle átjáró ház II. emeletén nyílt meg. Tíz év múlva átköltözött a IV. kér. Újvilág-utcában levő egyetemi épületbe; innét az épület lebontása miatt a Váci-körűt s Új-utca sarkán levő bérházba 1894 szeptemberében. Mai épületét az 1902—3. iskolai évben foglalta el. Az első igazgató az előkészítés és szervezés munkájában, mint ország- gyűlési képviselő nagy érdemeket szerzett, Molnár Aladár volt. Az 1878—9. iskolai év Berecz Antal igazgatása alatt nyílt meg. Ő utána 1893 —4-ben Szuppán Vilmos következett, akit 1902—3-ban Révy Ferenc váltott fel. A sorban ötödik igazgató: Arató Frigyes 1917. január 1-én foglalta el hivatalát. Intézetünk, mint a középfokú állami leánynevelésnek időben és jelentőségben első iskolája, állandó tárgya volt a kísérletezésnek. Első szervezetében egyéves előkészítő, négyéves középiskolai s kétéves továbbképző tanfolyamra tagozódott. 1879-ben ez a hármas tagozódás megszűnik, s kialakult a hat osztályos felsőbb leányiskola. Az 1883-ban kiadott szervezet hangsúlyozza az iskola középiskola jellegét. Az 1885,-i szervezet pedig teljesen mellőzi azt. 1887-ben a felsőbb leányiskola szerves kapcsolatba kerül a polgári leányiskolával, valamint a tanitónőképző és nevelőnőképző intézetekkel, négy alsó s két felső osztályra tagozódik s kifejezésre jut, hogy a felsőbb leányiskolák a középiskolákkal semmiképen nem azonosíthatók. Az 1901-ben kiadott űj tanterv ismét határozottan kiemeli a felsőbb leányiskola középiskolai jellegét. Megszünteti az iskola tagoltságát alsó és felső tanfolyamra. A továbbképző tanfolyam Molnár Aladár tervezete szerint nem valósult meg s a felsőbb leányiskola hatodik osztályává alakult át; 1893-ban azonban életre kelt a felsőbb leányiskola VI. osztálya fölé emelt két osztállyal. A gimnáziumi irány 1898-ban kezdődött meg. Nyilvánossági jogot 1905-ben kapott. Az intézet ekkor a „felsőbb leányiskola és leánygimnázium“ címet vette fel. 1906-ban volt az első érettségi vizsgálat. 2
