Magy. kir. állami felsőbb leányiskola és leánygimnázium, Budapest, 1916

I. Révy Ferenc

4

sem tudja képzelni, hogy fennállott az a szánalmas állapot, amely kinevelt jobb célra érdemes gonddal előkelő és középosztályú családjaink leánygyermekeiből minden érdeklődést az iránt, ami magyar, ami nemzeti, figyelmen kívül hagyván azt, hogy ifjú, forrongó, kialakulófélben lévő társadalmunkban a nőre a rendesnél nagyobb hivatás vár és hogy neki a magasabb általános műveltség mellett kiváltképen a nemzeti műveltségre van szüksége.

Ekkor nyílt meg a József- és Erzsébet-tér közt levő Cziráky házban az első m. kir. áll. felsőbb leányiskola; ide hívták Berecz Antal, Károly Gy. Hugó, Torkos László mellé Révy Ferencet, hogy kiváló tudásukkal, ragyogó előadóképességükkel és lángoló ügyszeretetükkel ébresszék fel a leányifjúságban szunyadó erőket, lelkesedést keltsenek nemzeti nyelvünkért, — mely akkoriban vajmi ritkán volt anyanyelvűk — és irodalmáért, hogy benső teljes meggyőződéssel értékeljék, becsüljék és szeressék azokat a kincseket, amelyek eddig előttük ismeretlenek voltak. Ugyanaz a feladat várt Révy Ferencre egy másik intézetnél, a Kereskedelmi Akadémiánál is, ahol jó néhány évig épenilyen nagy hatással munkálkodott. Nem egy elsőrendű cég akkoriban még csak németül tudó főnöke tanúit meg tőle magyarúl beszélni és a magyarságért érezni és ezzel megszámlálhatatlan haszon háramlóit áldásos magyarosító munkájából hazánk társadalmára.

A tanító részletmunkáját, a nap-nap után, megállás nélkül végbemenő, pillanatnyi eredményeiben legtöbbször észre sem vehető tanítás hatását, vajmi ritkán szokták.a maga valódi értékében elismerni; különösen nem az iskola bűvös körén kívül állók. Legjobban érzi azt meg az ifjú ember naiv lelke, am ely fentartás nélkül hódol be annak, aki igaz szívvel magához emeli. „Ein Werdender wird immer dankbar sein“: mondja Goethe élete alkonyán.

Szakmájának minden ágában a nyelvtan-, irodalom- és stílusgyakorlatok tanításában egyaránt mesteri munkát végzett. Előttem azonban ellenállhatatlan erővel magaslik ki nyelvtan tanításának elmétképző és vonzó methodusa. A nyelvtan megszűnt a gyermek réme lenni. Eleven élet költözött az elemzés boncoló munkájába, azon mindenki egyformán dolgozott, a leglassúbb kis agyvelő is kénytelen volt azon a szellemi tornajátékon részt venni, és még azok is, akik a számolás nehéz mesterségével örökös