Magy. kir. állami felsőbb leányiskola és leánygimnázium, Budapest, 1914

VIII. A tanítás anyaga az 1914/15. iskolai évben

65 kai negáció. Az anyag és technika hatása. A művészetek külön* böző felosztásai. Aforizmák az egyes művészetekről. Technikai művészetek esztétikája. Stilizálás. Dekorativ művészetek. A lira, dráma és epika esztétikája. A művészetek esztétikai és eukai érté­kelése. Az esztétika keletkezése, fejlődése és föladata a jövőben. A művészetek helye az emberiség szellemi és erkölcsi javai közt. A pszichológia alaptörvényei. A nyelv, a vallás, a jog, az erkölcs, a művészetek pszichológiája. Erkölcsi javak, kötelességek és eré­nyek tana. Általános erkölcsi törvény. A jog és erkölcs dogma­tikus és evolucionisztikus fölfogása. Ösztön, lelkiismeret. Forma- lisztikus és teologikus etika. A cselekvés objektiv és szubjektív értékelése. Determinizmus. Hipotézisek a jótett jutalmának elnye­réséről. Egoizmus, altruizmus, az egyéniség feláldozása. Etika és metafizika. Világnézet, az egyén filozófiája. Olvasmány : Diderot tanulmányai. Alexander B.: művészet. Történelem. A legújabb kor története a francia forradalomtól máig; különös tekintettel a politikai, művelődési és közgazda- sági viszonyokra. A szociálizmus történeti fejlődésének áttekintése. Művészettörténet. A művészi stílusra ható körülmények: a megrendelő, a mecénás szerepe (a római egyház befolyása az építészetre az V. századtól a XVII. századig. Ókeresztény, román, gótikus, renaissance, építés, festészet, szobrászat). A művész­egyéniség (Dürer és Holbein, Velasquez és Murillo, Rembrandt és Rubens). Az iskolák. Az irányok, a renaissance festészete és szobrászata. A modern művészet. Az örökség, a modern művészet anyaga, technikái. Az űj társadalmi viszonyok, az új szükségletek és új lelkűiét befolyása a modern stilus alakulására. Építészet, szobrászat, festészet, művészi ipar. Neveléstörténet. Az ókori nevelés. Kma Japán, India, Perzsia, Egyptom nevelési rendszere. Görög nevelés. A római nevelés. A középkori nevelés. Kolostori, székesegyházi és alapítványi, városi iskolák keletkezése és szervezete. A magyar oktatásügy a közép­korban. Az újkori nevelés. A reformáció pedagógusai: Luther, Melanchton, Sturm, Trotzendorf, Neander. A kath. iskolák a refor­máció idejében: Calasanca. Loyola. A magyar nevelésügy a reformáció idejében: Dévay, Erdősi, Stöckl, Honter. A realizmus : Montaigne, Bacon, Descartes, Locke, Rattich, Coménius. Deiz- mus, pietizmus: Franke. Rousseau. A filantropinizmus : Basedow. Állami iskola szervezés. Ausztria (Feíbiger), Poroszország (Rochow.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom