Magy. kir. állami felsőbb leányiskola és leánygimnázium, Budapest, 1914
II. Az iskola célja és irányai
8 Tanításterve, a mely lehetőleg megközelíti a fiúgimnáziumét, a felsőbb leányiskola alsó négy osztályára helyezkedik s csak az V. osztálytól kezdve válik el tőle. Mivel a gimnáziumi tanulmányokban igen jelentékeny helyet foglalnak el a klasszikus nyelvek, vagy legalább a latin, ezekből kellő eredménynek elérését pedig főkép az a nyelvi képzés segíti elő, melyet a tanulók a felsőbb leányiskola négy osztályában a magyaron kívül a német és francia nyelv tanulásával nyernek, épen ezért azok számára, akik később gimnáziumi irányban készülnek tanulni, ajánlatos, hogy az aKó négy osztályt felsőbb leányiskolában végezzék. Mert felvételi vizsgálat alapján a polgári iskola negyedik osztályából jövő tanulók is bejuthatnak ugyan a gimnáziumba, de ezek legtöbbje annyira híjával van a nyelvi képzettségnek, hogy a klasszikus nyelvekben igen nagy nehézséggel kell küzdeniük. Ezért azoknak a polgári iskolai tanulóknak, akik gimnáziumot szándékoznak végezni, ajánlatos, hogy a modern nyelvekkel behatóbban foglalkozzanak, mint amennyire a polgári iskolai tanításterv keretében tenni szokták. A leánygimnázium növendékei a nyolcadik osztály sikeres elvégzése után érettségi vizsgálatot tesznek. A jelesen (és bizonyos feltételek mellett a jól) érettek előtt megnyílik a tudomány- egyetem orvosi és bölcsészeti kara (aki görög nyelvet nem tanul, az a bölcsészeti karon csak mennyiségtan-természettani, földrajz-természetrajzi és gyógyszerészi szakra léphet), a képző- művészeti főiskola (rajztanárképző) és budapesti Kereskedelmi Akadémia.
