IV. kerületi községi felsőbb leányiskola és leánygimnázium és felsőkereskedelmi leányiskola, Budapest, 1912
I. Dr. Kelecsényi János: Herder és Kant történetbölcselete
13 2. Kant. Ugyanabban az évben, mikor Herder müvének első kötete megjelent, látott napvilágot Kantnak egy történet- philosophiai kis értekezése is: Idee zu einer allgemeinen Geschichte in weltbürgerlicher Absicht.1 A bevezetésben eszmemenete a következő: Metafizikailag bármily theóriáját is valljuk az akaratszabadságnak, a jelenségekben természettörvények hatnak. A látszólag önkényes cselekmények tömegét is, amelyek a történelmet teszik, term, törvényeknek kell szabályozni, melyek érvényesülnek is az emberi cselekvésben, bár öntudatlanul. E cselekvésekben elrejtett törvényszerűség magyarázóját, természeti tervét keresi, amely megmagyarázná, hogy lehetséges a terv nélkül cselekvő emberek határozott terv szerint megvalósuló története? A kérdésre 9 tételben felel. 1. tétel. Minden természeti képességünk teljes és célszerű kifejlődésre van szánva. Következik a célok szerint működő természet fogalmából; ha ez a tétel nem áll, céltalanéi játszó természettel állunk szemben. 2. tétel. Az emberben természeti képességei, melyeknek célja az, hogy értelmét használhassa, csak a közösségben fejlődhetnek ki teljesen, de nem az egyénekben. A véges életű ember maga az értelem használatának határtalan számú módját önmagától meg nem tanulná, elég a közösség szüksége. 3. tétel. A természet azt akarta, hogy az ember mindent, ami léte állati részének mechanikus berendezését meghaladja, maga magából teremtse elő. S ne legyen része semmi más boldogságnak vagy tökéletességnek, mint amit őmaga, az ösztöntől szabadon, értelme 1 Berliner Monatschrift, November S. 386—410. — Hartenstein-féle kiadás IV. k. 143—157.
